Mesefajták

Mik is azok a mesefajták? Műfaji megkülönböztetések.

Összeszedtem 6 mesefajtát, melyeket biztos ismertek, meséltetek, de érdemes őket újra és újra elővenni. Ismét az Otthonos bábok - Bábos otthonok című könyvemre hagyatkozok, abból idézek. A könyvbe itt is beleolvashattok.

1. Állatmesék Az állatmesék szereplői legtöbbször emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Cselekedeteik mindig valamilyen tanulsággal szolgálnak. Ezek a mesék jól bábozhatóak akár otthon is. Pl. Három kismalac: sok benne a mozgás, kevés a szöveg. Amit meg lehet oldani szöveg nélkül, azt meg is kell.

2. Tanmesék, fabulák: A fabula latin eredetű, és azt jelenti, hogy kitalált történet, mese. Eredetileg prózában, majd a 17. századtól La Fontaine munkásságát követően inkább verses formában megírt tanmesék voltak, amelyekben többé-kevésbé antropomorfizált, vagyis élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi vagy kizárólagosan emberinek hitt tulajdonságaira utaltak. Ilyen eset az, ha állatokat, növényeket vagy természeti erőket, például a szelet, esőt vagy a Napot emberi indítékokkal vagy épp a gondolkodás és a beszéd képességével ruházzák fel. Állatok vagy ritkábban növények a főszereplő Így embertől elvonatkoztatva segít megérteni valamilyen erkölcsi vagy vallási tanulságot. A tanmesék a népi bölcsességeket megjelenítő népmesekincset gazdagítják. Ilyen pl. A teknős és a nyúl.

3. Varázs vagy tündérmesék: A tündérmeséket Vlagyimir Jakovlevics Propp mesekutató szavaival írnám le: „Varázsmesék olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával; folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát (sokszor egy megmentendő női alak) megtalálja. A továbbiakban az ellenséggel való találkozása szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz problémákon esik át, megnősül (házasság), és király lesz vagy saját országában, vagy apósáéban. Tágabb értelmezésben mágikus vagy varázsmese. A leghíresebb magyar mű tündérmese a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi .

4. tréfás meséket: Ezekben a mesékben egymást követik a humoros események. A történet általában az emberi butaságot teszi nevetségessé. Mindig valami képtelenségre épülnek fel. Ezek közé sorolhatjuk a hazugság- vagy bolondmeséket és a csalimeséket. Ilyen mese pl. A kisgömbőc, Megitatják a fűzfát.

5. Láncmese: Azokat a meséket, amelyekben a mesemondó egy kis mozzanatot vagy egyetlen mondatot vég nélkül ismétel, láncmeséknek nevezzük. Adaptálásra kevésbé alkalmas. Sok szereplőt vonultat fel, kevés cselekvéssel. Gyerekekkel együtt való dramatizálásuk viszont vidám perceket okozhat. Pl. A kóró és a kismadár.

6. novellamesék: A középkorban jelenik meg, és elrugaszkodva a mesei hagyományoktól, a helyszín és a személyek pontosabban behatároltak, a mesék pedig realisztikusabbak, noha a történet világa továbbra is meseszerű Az emberi ész és furfang diadalát mutatja be. Ezeket általában inkább élő színházban adaptálják, előadásmódja a szellemes szövegre épül. Ilyen a Lúdas Matyi, Mátyás király történetek vagy A megfelezett ajándék.