"Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a meséket, melyeket gyermekeink képesek befogadni, megérteni, és élvezettel is hallgatják. Régen kevesebb írott mese volt, mégis talán gyakrabban meséltek az idősebbek. Napjainkban szinte válogatás nélkül jelennek meg könyvek, köztük mesekönyvek Saját tapasztalatból tudom, sajnos nem mindig a tartalmuk miatt vesszük le ezeket polcról, hanem sokszor egy kedves reklám miatt. Így válunk egy jól irányzott marketingfogás áldozatává.

Emiatt is sokkal nagyobb a felelősségünk a helyes mesekönyvek kiválasztását illetően, mint ahogy azt gondolnánk. Ezért nem árt tisztában lenni gyermekünk életkori sajátosságaival, igényeivel.

A legkisebbek (20 hó-3 év)

- versek, mondókák, dalok (báb-kóstolgatók)

- egzisztenciaerősítő mesék,

- egyszerű szerkezetű állatmesék

A babáknál a lassú rávezetést tartom fontosnak. Az első egy-két hónapban csak ismerkedünk a bábokkal, hangokkal, dalokkal, mondókákkal, színekkel, anyagokkal, állatokkal. Majd a következő hónapokban ezekre az ismeretekre építve jönnek létre az egyszerű kis történetek, mesék, melyeknél fontos, hogy rövidek, könnyen követhetők, bonyolult fordulatoktól mentes, egyszerű érzelmi síkon játszódó mesék legyenek. Itt a már megismert bábok új szituációba kerülnek. Pl. manapság kevés az a kétéves, aki már látott élő kacsát, de felismerik a képeskönyvekből. A bábozás lehetőséget biztosít, hogy a szó (kacsa) tárgyi valójában (báb) megjelenjen, megfoghatóvá váljon. A két év körüli kor az, mikor a beszédtanulási folyamat beindul, így módjukban áll a hangutánzó szavakat is begyakorolni (háp-háp). Összefoglalva, náluk nem a cselekmény a fontos egy mesében, hanem szereplőinek megjelenése, a bábok, és azok legfelismerhetőbb tulajdonságai.

Kicsit a gyermekrajz-fejlődési állomásokkal tudom párhuzamba vonni a megfelelő meseválasztást.

2 éves korban kezdődik a motívumszakasz, mikor a gyermek rájön, hogy az írószerszám nyomot hagy a papíron. Ez a korszak megelőzi az összefüggő beszéd korszakát. Ekkor ismerkedik az őt körülvevő világgal.

A papírral, ceruzával, a saját hangjával és a játékaival. Szeretik az ismétléseket, mikor egy-egy már megismert báb ugyanazt mondja, csinálja. Pl. a kacsa hápog, és nyitogatja a csőrét. Ismereteit rendszerezi. (Kacsa lerajzolva, könyvben illusztrációként, bábként, egyidejűleg hangutánzó szavak használata, bábos cselekedeteinek megfigyelése.)

Fél év elteltével, ahogy fejlődik a beszéde, úgy kezd kialakulni a zárt firkák időszaka, mely az éntudat kialakulásával esik egybe. Megjelenik az első dackorszak. Ilyenkor már a bábot felismeri, elhatárolja a bábozótól. A kedvenc báb hasznosan beépíthető a mindennapi rutinfeladatokba, ahol a báb ugyanazt csinálja, mint a gyermek. (mondókák, közös játék – bújócska, közös tevékenységek a bábbal, verselés...)

Egzisztenciaerősítő mesék alatt azokat a meséket értem, melyekben átélheti a létezés, megélhetőség biztonságos helyzetét. Amiben biztonsággal megélheti önmaga kicsiségét. Az egyszerű szerkezetű állatmesék is ezt a biztonságot nyújtják neki az általa már jól megismert világban."

Holnap az óvodás korosztályról írok! :) Kövessétek a blogot!

Részlet Babos Eszter Otthonos bábok - Bábos otthonok című könyvéből. Ha tetszik a könyv, itt beleolvashatsz, ezen az e-mail címen pedig meg is rendelheted: baboseszter4@gmail.com