Minden ami báb és mese...

2018.ápr.19.
Írta: Bábos Eszter Szólj hozzá!

3 ok, hogy szavazz az Aranykönyv 2018 jelöltjeire

1. Rengeteg új és jó könyvet ismerhetsz meg

2. Köztük nagyon sok magyar írót támogathatsz

3. Értékes nyeremények várnak minden szavazóra! Wellneshétvégét és Régió játékutalványt is kisorsolnak, illetve aki leadott szavazatot, annak automatikusan küldenek könyvvásárlási kuponokat a megadott e-mail címre.

mollymilo.jpg

Na akkor, hogy is állj hozzá?

Klikk ide, Aranykönyv 2018

Javaslom a gyermekirodalom részleget, ott pedig, ha szeretnél nekem is segíteni, az listaoldal fülre kattintva nyisd ki a keresőt,

majd írd be a nevemet: Babos Eszter: Molly és Milo, a két szeleburdi manó című könyvet válaszd ki, és szavazz az e-mail címed megadásával, és egy általad választott jelszó beírásával.

Hálásan köszönöm, ha megosztod ezt a kis írást, és szavazol a könyvre.

Molly és Milo kalandjai kaphatóak a könyvesboltban, megrendelhetőek itt és a kiadónál is, és képeket, videókat is nézhetsz róla :)

 

Miért kéri a gyerek újra és újra ugyanazt azt a mesét?

Hányszor fordul elő, hogy egy egy könyvet szinte rongyosra lapozunk, olvasunk a gyerekkel?! Mi magunk szinte már oda se figyelünk, csak monoton mondjuk egymás után a leírt betűket, és alig várjuk, hogy vége legyen.

Elsőre még élvezettel és kíváncsian hallgattuk, másodjára a gyerekünk mosolyára és "aha" élményére figyeltünk, harmadszorra már a képeket is behatóan áttanulmányoztuk, majd az uncsibb részeket próbáltuk elsumákolni, egy "legyünk már túl rajta" olvasással.

Mit szeret ezen annyira a gyerek?

20160415_172117_1.jpg

De kicsit nézzünk magunkba! Ugyebár mindenkinek van valami kedvenc filmje, amit már rengetegszer látott, és bármikor újra megnézne.

Mi történik ilyenkor?

Először a vizuális képekre, zenékre figyelünk. Másodszor már a tartalmi részt is nagyobb figyelemmel kísérjük. Harmadszor már azokra a részekre várunk, melyeket a múltkor nem értettünk meg, vagy csak átsiklottunk felettük. A továbbiakban pedig már lesz időnk szemügyre venni a főhős gyönyörű kék szemét, a női szereplők ruháit, a lakberendezést, a frizurákat, majd a legviccesebb avagy a lélekig hatoló mondatokat.

Ugyanezt teszi a gyermek is.

Első mesélésnél leragad a saját vizuális képeinél. Elképzeli a mesét, de a történet egészére még nem képes odafigyelni. A következő mesélésnél ezekkel a felépített vizuális képanyagával tovább dolgozva végig játssza magának a kis belső moziját a mesét hallgatva. A harmadik mesélésnél már a tanulságot is leveszi magának. A következőnél már a karakterekre is rátalál... és így tovább....

S mikor egy két hónap kihagyásával újra előkerül a már rongyosra olvasott könyv, akkor már nem csak a mesét kéri újra, hanem az ahhoz kapcsolódó érzelmi világot is, az összebújás emlékét, anya frissen mosott hajának az illatát, az "ezt mesélted, mikor kicsi voltam" érzését.

Minden mese mindig mást hordoz mindenkinek. A hallgató a saját érzelmi szintjén dolgozza fel a mese mondanivalóját. Van, amire csak hónapokkal később érik meg.

Én szerencsés vagyok, hogy az év minden napján mesélek, bábozok. Nincs egy olyan mese sem, melyet a hét minden napján egyformán adnék elő Minden nap egy egy újabb megértés van bennem, és ezek a megértések, érzelmi változások benne vannak az előadásba. De a csodálatos az, hogy a hallgatóság nem ezeket élik majd meg, hanem a saját érzéseiket, amiket épp nekik üzen a mese. 20160415_175609.jpg

Egy példával élve: Egy anyák-napi mondókacsokrot báboztam, majd egy anyuka odajött, és megköszönte, mert ettől a mesétől újra megélte a születés/szülés élmény minden pillanatát. Más a bátorságra talált rá a mesében. Megint más csak a megszülető virágok sokszínűségét látták benne.

A mese mindig ott talál el, ahol a legjobban szükségünk van rá!

Ezért olvassatok a gyerekeknek egy mesét annyiszor, ahányszor csak kéri!

BÁB-szerda...avagy bábok szokatlan környezetben

A Bábos Mesekuckó védjegyes baba-mama foglalkozáson egyáltalán nem szokatlanok a bábok, mégis erről hoztam egy kis képes összeállítást.

www_babosmesekucko_hu.png

A múlt héten Artúr, a Klauzál Ház kultúrális szervezője is vendége volt a foglalkozásnak, kicsik és nagyok legnagyobb meglepetésére. A kisgyermek méretű báb aktívan részt vett a mesébe, a mesetornába és végig a gyerekekkel együtt maradt. A bábot Szőke Anna mozgatta, aki a Klauzál Házban tartja a Bábos Mesekuckó foglalkozást sok család nagy örömére.

klauzal5.jpg

Mivel tud többet egy ilyen típusú báb, mint a többi?

- A gyerekek partnerként tekintenek rá.

- Utánozzák a mozdulatait, ez fontos a precíz mozgatás.

- Hamar barátságot kötnek vele, és neki hajlandóak megmutatni ügyességüket. Még a bátortalanabbak is végig mennek a mesetorna akadályain, ha Artúr végignézi, majd megdícséri, megtapsolja őket.

- Talán tudatalatti, de a gyerekek tudják, hogy ilyenkor 100%-os figyelmet kapnak a báb által annak mozgatójától is!

klazual7.jpg

Látogassatok el valamelyik Bábos Mesekuckó foglalkozásra, hogy részesei lehessetek a bábok nyújtotta varázslatos világnak, annak, ahogy gyermekeitek megnyílnak a bábnak, közvetlenebbek lesznek. Tapasztaljátok meg, ahogy a beszédfelődése felgyorsul a sok dal, mondóka, hangutánzónak köszönhetően.

A foglalkozások helyszíneit és időpontjait itt találjátok!

 

 

4+1 ok, amiért fontos a játszótér és mese kapcsolata

A játszótéren való szabad játék és a mese kapcsolata jóval fontosabb, mint amennyire azt gondoljuk. Ki ne emlékezne gyerekkorából a délutáni közös szaladgálásokra, mikor egy teljesen más világot éltünk meg.

1. A szabadban töltött idő a kortársakkal - legyen az játszótér, kirándulás, vagy akár folyópart -  nagyon fontos színtere a mesék feldolgozásának. Amit hallottak meseként, azt itt játék közben dolgozzák fel, kreatívan létrehozott és elképzelt díszletek között, személyiségükre átültetett tulajdonságokkal felruházva, befogadóképességeiknek megfelelő szabályok létrehozásával. Vagyis királyok és katonák szaladgálnak, sárkányokat kergetnek, katicákat szabadítanak ki, csigákat állítanak csatasorba. Az űrbe repülnek a mászókával, rakétává válik alattuk a hinta, és még sorolhatnám.

20160730_171026.jpg

2. Maga a szabadban eltöltött játék válik később az ő meséjüké. Ezt a mesét ők kezdeményezik, és várják, hogy meghallgassuk őket. Sőt! Kérik, hogy egészítsük ki a meséjüket, várják, hogy kérdezzünk bele, mert a mese továbbszövése egy újabb játék, melyet fejben folytatnak le. Ez is az un. egzisztenciaerősítő mesék közé tartozik, vagyis az ő kis életükről szól. A játék utáni mese továbbszövése képezi majd másnap ismét a közös játék témáját.

3. A természeti környezetben megélt mese-játék - szerepjáték - nem helyettesíthető az otthoni játékkal a szobában, ahol egyedül tologatja a játékokat, ő személyesít meg minden szereplőt. Itt konfrontálódik, újabb és újabb szabályokat ismer meg, valóságtudata kitágul, hiszen egymásnak adják át ötleteiket, melyeket folyamatosan továbbfejlesztenek.

1.jpg

4. Ha a játszótéren azt vesszük észre, hogy "rossz társaságba" keveredett, "csak rosszat tanul a másik gyerektől", akkor ott az esti mese, ahol újra elmeséltetjük és átéljük vele délutáni kalandját, de itt van lehetőségünk a helyes irányba terelni a történetet. Bízni kell a gyerekekben, legközelebb ezekkel az értékekkel folyik bele a következő játékba. Engedni kell a választott barátokkal játszani, hiszen ha tiltjuk valakitől, annál jobban ragaszkodik majd hozzá. Az általunk képviselt értékrend átadására ott van a mese!

+1. Ha a téli hónapokban sokat ült a gyermek a tévé előtt, esetleg rászokott valamilyen elektronikai játékra, még egy okkal több, hogy a szabadba vigyük, hiszen a hónapok alatt felgyülemlett "elektronikai feszültséget" le kell, hogy vezesse, ki kell, hogy játssza magából. Ilyenkor ne aggódjunk, hanem inkább örüljünk annak, ha a kedvenc rajzfilmjének vagy számítógépes játékának a főhőse lesz. Még akkor is, ha épp homokbombát készít, vadállatokra vadászik, botokat tör össze. Belemerülve, kipirultan tér majd haza, azzal az élménnyel, hogy a való világunkban barátokkal játszani nagyobb boldogság, és ha ezt egy esti beszélgetéssel tovább oldjuk, közösen nevetve a játék közbeni vicces szituációkon, akkor másnap újra a játszóteret választja magától a gyermek.

2.jpg

És itt egy fontos döntés a szülő részéről: Mit választ???

- Az esti közös hancúrozást, az élmény meghosszabbítását egy esti beszélgetéssel és mesével?

- Vagy csak fáradtan hátradől, és ismét bekapcsolja a televíziót, hiszen úgyis elfáradt szegény kis gyerek a sok szaladgálástól?

Te mit választasz?

Mit meséljünk a kisiskolásoknak?

Az elmúlt napokban olvashattatok a 0-3 éveseknek ajánlott mesékről, és az óvodás korosztály számára ajánlott mesetípusokról. No de mit meséljünk, ha már kinőtte azokat a gyermek.

Íme sorolom:

"Kisiskolások (6-10 év) - befogadók, de készítők és játékosok is egyben

- varázs- és tündérmesék

- tanmesék

- novellamesék

- mondák, regék

- tárgyjáték világa

Sokan úgy gondolják, hogy a kisiskolásoknak már nincs szükségük mesékre. A tapasztalatom az, hogy bizony nekik is megvan rá az igényük. Ebben az életkorban már ők maguk is kitalálnak egyszerű meséket, megérzik és megértik az elbeszélés szabályait. Ők már képesek a hosszabb, cselekményekben, fordulatokban gazdag, esetleg több szálon futó mesék befogadására.

Bár gazdagabb ismeretanyaggal rendelkeznek a minket körülvevő világról, de ezeket az ismereteket még tökéletesen képesek beilleszteni a bennük rejlő mesei világba. (...)

Ha iskolás koruk előtt rendszeresen mesélünk nekik, - nem csak fejből! - hanem könyvből, akkor olvasni szerető gyermekekké válnak. Ha látják a kezünkben a varázslatos könyvet, melyből csodás dolgokat, vicces szófordulatokat olvasunk fel, akkor kíváncsiságuk kielégítéseként ők is olvasóvá válnak. De ez nem helyettesíti az esti mesefelolvasást.

30232786_10214332724285276_1875153547_o.jpg

Amíg a betűk felismerése, összekapcsolása nem automatizálódik a kicsiknél, addig az olvasás számukra még megerőltető feladat, kevés élményt nyújt az izgalmas történetek bogarászása, hamar belefáradnak. Ilyenkor mindenképp üljünk melléjük, és olvassuk végig a történetet, hogy kíváncsiságát kielégíthesse. Az olvasásra így még inkább motiválhatjuk.

 

Őszinte beszélgetésekre kerülhet sor, ha az anya és gyermeke kezén is egy-egy báb van. Könnyebben előkerülhetnek eddig került, kínoskérdések, helyzetek, és a válaszok, megoldások is könnyebben, humorba ágyazva születhetnek meg a bábok segítségével. Ez az a korosztály, amelynek már nemcsak mi bábozhatunk, hanem velük együtt hozhatunk létre bábelőadást. Fantáziájukat megmozgatva a bábkészítésbe is érdemes bevonni őket. Megéri az önálló alkotásra, önkifejezésre biztatni a gyerekeket. Ők már alkotók és játékosok is egyben. A dramatizálásra szánt mesét is velük együtt érdemes kiválasztani, hiszen ők biztosan olyanokat választanak tudat alatt, melyek az őket érintő problémákra keresik a választ.

30768088_10214332728365378_1867391084_o.jpg

A bábjáték előadására készülve pedig ők maguk lesznek azok, akik ezeket a válaszokat megtalálják. A tárgyakkal való játék, tárgyjáték, számukra óriási élmény. Újra felfedezik a minden minden lehetélményét, melyet az óvodai játékban és gondolkodásukban még nap mint nap használtak, majd az iskolapadokban felváltotta ezt a realisztikus gondolkodás. Ennek a régi alapélménynek az újbóli megélése jótékony hatással bír logikai képességeikre is."

/Babos Eszter: Otthonos bábok - Bábos otthonok/

3 mesetípus az óvodás korosztálynak

Óvodások (3-6 év)

- állatmesék,

- láncmesék

- tündérmesék, varázsmesék 5-6 éves kortól

3 éves kor után a gyermekek örömmel hallgatnak állatmeséket. Ahogy a rajzfejlődésben, ugyanúgy a bábozásban is igényli a történetet, valamit, ami kerek. Aminek van eleje és vége. A rajzaiban ez az: olyan, mintha ideje. Gyakran meg is nevezi művét, és örömmel veszi, ha a felnőttek felismerik rajzát. Az egyszerű, kevés fordulatú, kevés szereplős pl. A kispipi és kisréce A három kiscica, ismétlésekben gazdag, alapérzelmeket és -ösztönöket (éhes, fázik, fáj neki, szalad, elbújik...) megmozgató meséket érdemes választanunk számukra.

 thbenefits_oforanges.png

"Az ötéves kor alatti gyerekek kedvelik a láncmeséket. Ezek cselekményépítése egyszerű, az ismétlésre, ismétlődésre épül, melynek ismerős biztonsága nem puszta formaképző elem, hanem a gyermeki várakozást fokozó, a történetépítésbe beavató tényező.

A gyerekszámára örömet jelent az ismerősben felfedezni a váratlant, az újdonságban az ismerőst, a láncszemekből építkező struktúra révén anticipálja az eseménysort, a retardáció feszültsége pedig fokozza a műélmény beteljesedését.(Zóka Katalin: A meseválasztás kérdései az óvodában)

Négy-öt éves kortól képes differenciálni, meglátni az egészben a részeket. Az ember kezd fejre, törzsre és végtagokra tagozódni. Ugyanígy a mesei fordulatokat is megérti. Rájön, hogy azokból áll össze az egész, és így jutunk el a mese végéhez. (Állatmesék, tündérmesék, varázsmesék...)

A tündér– vagy varázsmesékben a csodák, a különös lények, a varázslatok adják a történet velejét.

Ők lehetnek jók vagy rosszak, boszorkányok, tündérek, manók, az óriások vagy maga a táltos paripa. Otthonuk az Óperenciás-tengeren túl, sőt még az Üveghegyen is túl van, ott, ahol ötvöződik a valóság és a képzelet, és ahol jelen lehet a csodákon való merengés. Az öt-hat éves gyermek élvezettel merül el ebben a csodálatos világban, és a főhőssel bújik be a láthatatlanná tévő köpeny alá. Ez a korosztály már képes végighallgatni a több fordulópontos meséket.

thbenefits_oforanges_1.png

Figyelmük kiterjedtebb, ismereteik bővebbek.

Hogyan válasszunk mesét gyermekünknek?

"Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a meséket, melyeket gyermekeink képesek befogadni, megérteni, és élvezettel is hallgatják. Régen kevesebb írott mese volt, mégis talán gyakrabban meséltek az idősebbek. Napjainkban szinte válogatás nélkül jelennek meg könyvek, köztük mesekönyvek Saját tapasztalatból tudom, sajnos nem mindig a tartalmuk miatt vesszük le ezeket polcról, hanem sokszor egy kedves reklám miatt. Így válunk egy jól irányzott marketingfogás áldozatává.

Emiatt is sokkal nagyobb a felelősségünk a helyes mesekönyvek kiválasztását illetően, mint ahogy azt gondolnánk. Ezért nem árt tisztában lenni gyermekünk életkori sajátosságaival, igényeivel.

A legkisebbek (20 hó-3 év)

- versek, mondókák, dalok (báb-kóstolgatók)

- egzisztenciaerősítő mesék,

- egyszerű szerkezetű állatmesék

A babáknál a lassú rávezetést tartom fontosnak. Az első egy-két hónapban csak ismerkedünk a bábokkal, hangokkal, dalokkal, mondókákkal, színekkel, anyagokkal, állatokkal. Majd a következő hónapokban ezekre az ismeretekre építve jönnek létre az egyszerű kis történetek, mesék, melyeknél fontos, hogy rövidek, könnyen követhetők, bonyolult fordulatoktól mentes, egyszerű érzelmi síkon játszódó mesék legyenek. Itt a már megismert bábok új szituációba kerülnek. Pl. manapság kevés az a kétéves, aki már látott élő kacsát, de felismerik a képeskönyvekből. A bábozás lehetőséget biztosít, hogy a szó (kacsa) tárgyi valójában (báb) megjelenjen, megfoghatóvá váljon. A két év körüli kor az, mikor a beszédtanulási folyamat beindul, így módjukban áll a hangutánzó szavakat is begyakorolni (háp-háp). Összefoglalva, náluk nem a cselekmény a fontos egy mesében, hanem szereplőinek megjelenése, a bábok, és azok legfelismerhetőbb tulajdonságai.

Kicsit a gyermekrajz-fejlődési állomásokkal tudom párhuzamba vonni a megfelelő meseválasztást.

2 éves korban kezdődik a motívumszakasz, mikor a gyermek rájön, hogy az írószerszám nyomot hagy a papíron. Ez a korszak megelőzi az összefüggő beszéd korszakát. Ekkor ismerkedik az őt körülvevő világgal.

A papírral, ceruzával, a saját hangjával és a játékaival. Szeretik az ismétléseket, mikor egy-egy már megismert báb ugyanazt mondja, csinálja. Pl. a kacsa hápog, és nyitogatja a csőrét. Ismereteit rendszerezi. (Kacsa lerajzolva, könyvben illusztrációként, bábként, egyidejűleg hangutánzó szavak használata, bábos cselekedeteinek megfigyelése.)

Fél év elteltével, ahogy fejlődik a beszéde, úgy kezd kialakulni a zárt firkák időszaka, mely az éntudat kialakulásával esik egybe. Megjelenik az első dackorszak. Ilyenkor már a bábot felismeri, elhatárolja a bábozótól. A kedvenc báb hasznosan beépíthető a mindennapi rutinfeladatokba, ahol a báb ugyanazt csinálja, mint a gyermek. (mondókák, közös játék bújócska, közös tevékenységek a bábbal, verselés...)

Egzisztenciaerősítő mesék alatt azokat a meséket értem, melyekben átélheti a létezés, megélhetőség biztonságos helyzetét. Amiben biztonsággal megélheti önmaga kicsiségét. Az egyszerű szerkezetű állatmesék is ezt a biztonságot nyújtják neki az általa már jól megismert világban."

Holnap az óvodás korosztályról írok! :) Kövessétek a blogot!

Részlet Babos Eszter Otthonos bábok - Bábos otthonok című könyvéből. Ha tetszik a könyv, itt beleolvashatsz, ezen az e-mail címen pedig meg is rendelheted: baboseszter4@gmail.com

BÁBszerda

Szerelem csütörtök, BÁBszerda...

Ahogy ígértem, beszámolok a bábok és emberek különös találkozásairól.

Az első BÁB, aki megszólaltatott váratlan helyszíneken embereket, az Mesemondólány.

Ki is ő? A Bábos Mesekuckó védjegyes baba-mama foglalkozás állandó szereplője. Ő az, aki Meseországból hétről hétre újabb meséket hoz, és mondja el azokat a foglalkozásvezetők bábos tolmácsolásában az 1-4 éves korosztály számára.

20294508_1906894996216044_8592330244699304531_n.jpg

Most épp Velencén korzózott, és tavaszi napsütésben 20-22 éves fiatalembereket szólított meg.

Nagy nevetgélések közepette, de válaszoltak és beszélgetésbe elegyedtek Mesemondólánnyal. Baráti kis társaság volt, mégis meglepő őszinteséggel és nyitott szívvel fordultak Mesemondólány felé.

Sajnos nem járultak hozzá, hogy megosszam a róluk készült képeket, így be kell érnetek Mesemondólánnyal a Velencei-tó partján.

30122910_10214298477549129_128660443_o.jpg

 

A másik helyszín egy családi gazdaság udvara volt, ahol 8 kisgyerek futkározott kecskék és tyúkok között, illetve egynapos kisnyuszikat simogattak.

30176494_10214298475709083_1227215093_o.jpg

Meglepetésük kisebb volt, mint a parton a fiataloké, számukra természetes volt, hogy egy bábbal társalognak. Örömmel mutatták meg neki bátorságukat, ki hogy meri etetni, simogatni, megfogni az állatokat. Beavattak az állatokkal kapcsolatos élményeikbe engem és Mesemondólányt is. Sokkal könnyebb volt felvenni velük a kapcsolatot így, mint egy idegen  "néniként"

Ismét bizonyítást nyert, hogy a lelkünk felszabadultabb ha játékon keresztül kopogtat rajta valaki.

Jövő hét szerdán újra találkozhattak meglepő helyen egy bábbal, folytatódik a szerelemcsütörtök, BÁBszerda!

Ha szerda, akkor BÁBszerda!

Mi is lesz a BÁBszerda?

Minden szerdán képeket hozok Nektek bábokról, különleges helyzetekben. Ilyenkor a bábok életre kelnek, és váratlan helyszíneken, váratlan szituációkban jelennek meg, melyekről aztán olvashattok is.

A bábok meg is szólalnak!

Hogy reagálnak rá a gyerekek, felnőttek? Erről olvashattok szerdánként!

Hogy hol várható az első ilyen BÁB felbukkanása? Egyenlőre legyen meglepetés, de annyit elárulok, hogy Budapesten ;)

Kövessétek figyelemmel a blogot, vagy kukkantsatok rá szerdánként a facebook oldalra.

bab-szerda.png

6 mesefajta, melyeket mesélned kell...

Mesefajták

Mik is azok a mesefajták? Műfaji megkülönböztetések.

Összeszedtem 6 mesefajtát, melyeket biztos ismertek, meséltetek, de érdemes őket újra és újra elővenni. Ismét az Otthonos bábok - Bábos otthonok című könyvemre hagyatkozok, abból idézek. A könyvbe itt is beleolvashattok.

  1. Állatmesék Az állatmesék szereplői legtöbbször emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Cselekedeteik mindig valamilyen tanulsággal szolgálnak. Ezek a mesék jól bábozhatóak akár otthon is. Pl. Három kismalac: sok benne a mozgás, kevés a szöveg. Amit meg lehet oldani szöveg nélkül, azt meg is kell.

 

  1. Tanmesék, fabulák: A fabula latin eredetű, és azt jelenti, hogy kitalált történet, mese. Eredetileg prózában, majd a 17. századtól La Fontaine munkásságát követően inkább verses formában megírt tanmesék voltak, amelyekben többé-kevésbé antropomorfizált, vagyis élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi vagy kizárólagosan emberinek hitt tulajdonságaira utaltak. Ilyen eset az, ha állatokat, növényeket vagy természeti erőket, például a szelet, esőt vagy a Napot emberi indítékokkal vagy épp a gondolkodás és a beszéd képességével ruházzák fel. Állatok vagy ritkábban növények a főszereplő Így embertől elvonatkoztatva segít megérteni valamilyen erkölcsi vagy vallási tanulságot. A tanmesék a népi bölcsességeket megjelenítő népmesekincset gazdagítják. Ilyen pl. A teknős és a nyúl.

 

  1. Varázs vagy tündérmesék: A tündérmeséket Vlagyimir Jakovlevics Propp mesekutató szavaival írnám le: Varázsmesék olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával; folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát (sokszor egy megmentendő női alak) megtalálja. A továbbiakban az ellenséggel való találkozása szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz problémákon esik át, megnősül (házasság), és király lesz vagy saját országában, vagy apósáéban. Tágabb értelmezésben mágikus vagy varázsmese. A leghíresebb magyar mű tündérmese a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi .

 

  1. tréfás meséket: Ezekben a mesékben egymást követik a humoros események. A történet általában az emberi butaságot teszi nevetségessé. Mindig valami képtelenségre épülnek fel. Ezek közé sorolhatjuk a hazugság- vagy bolondmeséket és a csalimeséket. Ilyen mese pl. A kisgömbőc, Megitatják a fűzfát.

 

  1. Láncmese: Azokat a meséket, amelyekben a mesemondó egy kis mozzanatot vagy egyetlen mondatot vég nélkül ismétel, láncmeséknek nevezzük. Adaptálásra kevésbé alkalmas. Sok szereplőt vonultat fel, kevés cselekvéssel. Gyerekekkel együtt való dramatizálásuk viszont vidám perceket okozhat. Pl. A kóró és a kismadár.

 

  1. novellamesék: A középkorban jelenik meg, és elrugaszkodva a mesei hagyományoktól, a helyszín és a személyek pontosabban behatároltak, a mesék pedig realisztikusabbak, noha a történet világa továbbra is meseszerű Az emberi ész és furfang diadalát mutatja be. Ezeket általában inkább élő színházban adaptálják, előadásmódja a szellemes szövegre épül. Ilyen a Lúdas Matyi, Mátyás király történetek vagy A megfelezett ajándék.