2018. aug 05.

Portugália négy gyerekkel és egy nagymamával 1.rész

írta: Bábos Eszter
Portugália négy gyerekkel és egy nagymamával 1.rész

Egy kis életmesét írnék le nektek a következő napokban. Az élet egy nagy mese, rendkívül jó fordulatokkal és dramaturgiával. Éljétek meg a meséiteket! :)

július 28. szombat.

Délben indulunk, irány a reptér!
A gyerekek először utaznak repülővel, így az izgalom a tetőfokára hágott. A reptérig átbeszéltük mire számítsanak,
természetesen kicsit misztifikáltuk, mert nekünk is kijár az öröm, hogy végre érdeklődve hallgatnak, és egy nyomozós filmben érezhetik magukat. (Többször kitértünk a biztonsági ellenőrzésre, az átvilágításra, a zsebek kipakolására, a biztonsági kapuk véletlenszerű becsipogására, és felhívtuk a figyelmüket, hogy a pisztolyokat, késeket és baltákat hagyják a kocsiban. A legkisebbet is sikerült lebeszélnünk a nurf pisztolyok külföldre való csempészéséről) Szóval az út a reptérig kellemesen telt.

Mi viszont először utazunk úgy, hogy a reptéri parkolóban hagyjuk a kocsinkat. Férj interneten megrendelte, intézte, fizette.
Csak egy dolgot írt be rosszul, a parkolás kezdési dátumát. Valamiért azt hitte 29.-én megyünk. Így a reptéri parkolóba való érkezéskor ért minket az első bosszúság és kihívás, hogyan is tesszük le az autót?! Szerencsére lehet egy napra külön kérni jegyet, amit majd a hazaérkezéskor fizetünk.

img_4690.JPG

A reptérre jóval az indulás előtt érkeztünk, sikeresen átjutottunk minden ellenőrzésen, minden poggyászt feladtunk - még a kézieket is - és élveztük az indulás előtti órákat, perceket.

img_4692.JPG

A beszálláshoz való sorban állás dühítően hosszú volt, a gyerekek egyre izgatottabbak voltak, mert már rég elmúlt a gép kiírt felszállási ideje, és mi még mindig csak a sorban álltunk és vártunk. Több mint fél órás késéssel nyitották meg a kapukat, és arra a kis időre, amíg átszaladtunk a repülőhöz, hirtelen szakadni kezdett az eső. Sebaj, gondoltuk, úgyis vár ránk a 35 fok.

16.30. kor végre felszálltunk. Az út hosszú volt, 3 és fél óra. Az eleje nyugodtan telt, majd kezdődött a harc az ablak melletti ülésekért, cserékért.
Én a legkisebb mellett ültem és mesét olvastam neki folyamatosan. Két órás olvasás után már teljesen elfáradtam, szinte álomba meséltem magam, de nem hagyhattam abba. Ekkor én is az üléscsere mellett
döntöttem.

img_4703.JPG

Este 20.00. óra, helyi idő szerint 19.00. leszállás. A táskáink az első 5 percben megérkeztek.
Irány az autókölcsönző. Két helyszínről két kocsit béreltünk előre, mivel egy 8 személyes háromszor annyiba került, mint két négyszemélyes autó.

Az első kölcsönzőnél ért ismét a hideg zuhany, ahol közölték, hogy nem fogadják el a bank kártyánkat, mivel az debit card, és nem credit card. Így ugrott a rendelés és az előre átutalt összeg is. Hiába próbáltuk meggyőzni a fáradt és frusztrált hölgyet, hogy erre is tud depositot terhelni, ő hajthatatlan volt. Az van kiadva neki, hogy nem fogadhatja el, hát nem is fogja. Persze a megrendelést már lemondani nem lehetett, mivel az átvételi időpont után szerettük volna ezt megtenni.

Szóval négy fáradt gyerekkel, hét táskával ott álltunk, 30 km-nyire a szállásunktól. Férj ideges volt, gyerekek türelmetlenek, de én próbáltam jókedvűen hozzá állni, miszerint semmi sem véletlen...talán valami sokkal jobb vár ránk... és amúgy is... Portugáliában vagyunk...

Átmentünk a másik autókölcsönzőhöz, immár este 10 óra volt, helyi idő szerint 9, és egy kis sorban állás után
megkaptuk a négyszemélyes kis autónkat. Próbáltunk tőlük még egy autót bérelni, de csak internetes rendelést vesznek fel,24 órával előre.

A gyerekek már nagyon éhesek voltak, a reptéren ettek utoljára indulás előtt. Annyira fáradtak voltak, hogy már veszekedni sem volt erejük..

Este 11- re (helyi idő szerint 10.re) minden papírral együtt boldogan szálltak be négyen a kis autóba.
Mi pedig hívtunk egy taxit, vállalva az 55 eurós költségeket, és azzal utaztunk a szállásig, Albufeiraba.

Este 23.15. megérkeztünk mind a heten.

A szállást átadták, ahol meglepődve láttuk, hogy négy ágy van összesen a szoba konyhás, DE medencés apartmanban. Mi ezen
lepődtünk meg - sehol a beígért pótágyak - a szállást átadó személy pedig a létszámunkon.

casapinheiromar.jpg

(fotó: booking.com)

Na ennek is meg volt a története. Interneten keresztül foglaltunk két négyszemélyes apartmant, még jóval az indulás előtt. Foglalás után perceken belül kaptuk is a választ, hogy köszönik a négyszemélyes apartmanra a foglalást. Jeleztük, hogy a gép nálunk kétszer négy,vagyis nyolc személyre igazolta vissza a foglalást, mivel heten megyünk. Visszaírtak, hogy ők ezt máshogy látják, és nem tud két négyszemélyest adni. Jeleztük, hogy az nekünk kevés, ebben az esetben keresünk mást. Pár perc múlva visszajeleztek, hogy két pótágyat viszont be tud tenni. Megállapodtunk, hogy ez nekünk megfelel, mivel a kicsi úgyis közöttünk alszik. És most őszintén, így a tervezett ár feléért jutunk hozzáa medencével ellátott, az óceánparttól 10 percnyi sétára lévő apartmanunkhoz. Úgyis csak aludni járunk majd haza.

img_14976.jpg

Mikor megérkeztünk, mégis aggódva és értetlenül állt előttünk a szállást átadó hölgy és várakozásra intett bennnünket. Bíztunk benne, hogy lesz hol aludnunk.

Fél 12 kor megjelent még két matraccal - ezek voltak a pótágyak - , mosolyogva jelezte, hogy minden rendben, így végre hátradőlhettünk.

Viszont még mindig éhes volt a banda.

Hárman otthon maradtunk, (én a legkisebbel és legnagyobbal) míg négyen elmentek vacsorát szerezni. Pár percnyi sétára találtak egy pizzériát, ahol megvacsoráztak, nekünk pedig hoztak haza pizzát. Mire hazaértek addigra a legkisebb elaludt, a legnagyobbal pedig már épp fogat mostunk. Túl estünk az éhségen, és már csak az ágy húzott bennünket.

Otthoni idő szerint hajnali fél egykor mindenki ágyba került.

Délben indultunk, éjfélre értünk a szállásra, ebből 3 és fél óra volt a repülőút.

Napi veszteségünk: - egy napi parkolás a budapesti repülőtéren, egy hétre szóló autóbérlés Faroba, egy taxi út Albufeiráig. Ezeken most nagyvonalúan átlendültünk, és izgatottan vártuk az első igazi napot. Mert Portugália csakis jó lehet!

img_4752.JPG

 Katt ide a folytatásért: Portugália négy gyerekkel és egy nagymamával-2.rész

Szólj hozzá