Mini interjú Fejér Julianna, Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetővel
Induló mini interjú sorozatunkban szeretnénk bemutatni a jelenlegi Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőket, mert fontosnak tartjuk, hogy minél közelebb vigyük a kisgyermekeket és szülőket a mesék és bábok világához, hiszen a bábokkal nem csak "szórakoztatni" és "játszani" lehet, hanem akár eszközként használni, a hétköznapi nehézségek leküzdésében.
Ezek az interjúk nem hivatalos bemutatkozások, hanem közvetlen hangulatú beszélgetések, melyből kirajzolódik, hogy miért is választották ezt hivatásuknak, mit is nyújt nekik és a hozzájuk érkező családoknak, gyerekeknek ez a bábos, mesés program.
Az interjú meghallgatható a Bábos Mesekuckó Youtube csatornáján is.
Ha pedig valakiben olvasás közben felmerül a vágyakozás, hogy ő is szeretne ebbe a mesevilágba belecsöppenni, akkor itt, ezen az oldalon tud jelentkezni Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőnek. A képzés 5 havonta indul, ahová szeretettel várják a gyermekeket, bábokat és meséket kedvelő érdeklődőket, akik saját időbeosztásban, kreatív munkát szeretnének végezni, akár család, kisgyermek mellett.
Mai beszélgetőtársam Fejér Julianna, avagy Julcsi, ahogy a gyerekek ismerik. Délután tart Bábos Mesekuckó foglalkozásokat Dunavarsányban és a 18.kerületben a kicsiknek és nagyobbacskáknak is, egészen kisiskolás korig.
Hogyan is lettél Bábos Mesekuckó foglalkozásvezető?
Ez egy érdekes történet volt. Tulajdonképpen egyik reggel megvilágosodtam. Már rég óta szerettem volna munkahelyet váltani, de nem tudtam, mihez kezdjek.
Szeretem a gyerekeket, az irodalmat, a színházat, de nem találtam semmit, ahol ez a három jelen van. Aztán rátaláltam a Mesekuckóra, ebben benne van mindaz, amit kerestem. Akkor már tudtam, hogy ezt szeretném csinálni.
Felkerestelek, és kiderült hogy a következő hétvégén indul a képzés, így akkor gyorsan bele is vágtam.
Vizsga utáni nyáron már báboztam, sokszor ingyenesen, hogy gyakoroljak és felépítsem a vállalkozásomat, és szeptemberben kezdhessek. Jól is indult az év, de időzíteni tudni kell, márciusban jött a Covid, és bezártak mindent. A kényszerszünet után viszont ismét folytattam, és most már több, mint egy éve főállásban bábozom. Imádom minden percét, és semmiért nem adnám.
Milyen korosztályoknak tartasz foglalkozást?
Az én korosztályaim nagyon vegyesek. Mivel délután tartok foglalkozásokat, én 2-6 éves korig hírdetem a foglalkozást, hiszen sokszor testvérekkel együtt jönnek az óvoda, bölcsöde után. A kisiskolások is szívesen visszajárnának, így most kezdek el épp Dunavarsányban egy kisiskolás bábcsoporotot szervezni, hiszen kár lenne elhagyni a bábozás iránt elkötelezett gyerekeket.
S mivel látom, hogy a kisiskolásoknak is van még igényük a bábos mesékre, így örömmel megyek iskolákba, hiszen havonta egyszer mindig van egy jeles nap, amihez kapcsolódhat egy egy bábozás. Ott már a népmeséket is lehet játszani, hosszabb előadásokra is figyelnek.
Mit szeretsz a legjobban a Bábos Mesekuckóba? Mit adott neked a foglalkozás?
Engem nagyon feltölt, ha bábozhatok. Bármilyen fáradt is vagyok, ha bábozni megyek és elkezdem felpakolni a díszletet, vagy ahogy látom megérkezni a gyerekeket, onnantól kezdve én már köszönöm jól vagyok, mire vége a foglalkozásnak, már szárnyalok.
Ezen kívül nagyon szeretem látni, ahogy fejlődnek a gyerekek a foglalkozás által. Van aki azóta vág ollóval, hogy jár Mesekuckóra, vagy a mozgásfejlődésben kimaradt kúszás itt bepótlásra kerül, mert addig addig "csigabigáztunk", amíg egyszercsak beinddult a kúszás.
Amit pedig nekem adott a rengeteg szereteten kívül, az az önbizalom. Az, hogy kiálljak anyukák elé és bábozzak, meséljek, énekeljek, régebben ezt el sem tudtam képzelni, most viszont akár az utcán is képes vagyok dalolni egyet. Sőt! Most már akkora önbizalomra tettem szert, hogy az élőszavas mesemondás sem okozott legutóbb problémát nagyobb közönség előtt sem. Az, hogy az elején a bábok mögé lehetett bújni, nagyon nagy segítség volt nekem.
A szülőknek miért ajánlod, hogy ellátogassanak a Bábos Mesekuckó foglalkozásaidra?
A fejlesztő hatásán kívül, azt is megtapasztalhatják a gyerekek, hogy milyen jó közösségben lenni. Az anyukák pedig mindig nagyon örülnek az új kézművesötleteknek és a daloknak, amiket a bábos mesék alatt hallhatnak. Sokszor felveszik telefonnal és otthon is énekelgetik.
A nagyobbak a táborokban pedig már mint öngyógyító eszközként használják a bábot, sokszor látom, hogy feldolgoznak őket ért fájdalmakat. Nyitottak a bábjátékra, és használják a bábok nyújtotta erőt.
Mit tanácsolnál azoknak, akik szeretnének Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetők lenni, de még gondolkodnak rajta?
Ne gondolkodjanak rajta egy percig se!
Maga a foglalkozás egy nagyon jól felépített történet, a képzés abszolút beemelhető, pláne most, hogy megújult, nem leheteten ezt elsajátítani. Nyilván gyakorolni kell, ezt nem lehet megúszni.
Van már néhány éves rutinom, de a mai napig begyakorlom az új meséket.
A foglalkozásvezetők közössége pedig példaértékű. Segítjük, támogatjuk egymást. Néha személyesen is találkozunk, illetve online is megbeszélünk dolgokat. Tudjuk egymást helyettesíteni, ha szükséges, és sokszor együtt hozunk létre bábos alkalmakat. Jó érzés látni, hogy minden foglalkozásvezető maximálisan oda teszi magát, akár a saját csoportjában bábozik, akár helyettesít.
Téged pontosan melyik napokon és hol találnak meg a szülők, gyerekek?
Keddenként a 18. kerületi PIK-ben (Pestszentimrei Közösségi Ház) délután 16.30.-tól várom a gyerekeket, szerdánként pedig Dunavarsányban, szintén délután 16.15.től. Inárcson most szünetel a foglalkozás, de januártól ismét elindul ott is. Ezenkívül örömmel megyek délelöttönként bölcsikbe, ovikba illetve iskolákba is bábos meséimmel.
mesekuckojulcsival@gmail.com email címen várom az intézmények megkeresését és a szülők bejelentkezését.