2024. november 30-án egy különleges, sőt mi több, hiánypótló rendezvénynek ad otthont a Siófoki Könyvtár.
Fodor-Nemes Erzsébet balatoni író, akit boszorkányos-varázslatos könyveiről ismerhettek, gondolt egyet, és felhívást intézett olyan kortárs magyar mesekönyvírók felé, akik magánkiadásban jelentették meg könyveiket, s mely felhívásra pillanatok alatt érkeztek a válaszok, hogy örömmel csatlakoznak ehhez a rendezvényhez.
A fesztivál megálmodásáról, céljáról, programjairól kérdeztük Fodor-Nemes Erzsébetet.
„A Magyar Mesekönyv Fesztivál gondolata azért fogalmazódott meg bennünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az írót és az olvasót. Szerettünk volna teret adni a kortárs magyar meseíróknak arra, hogy bemutatkozhassanak, megismerkedhessenek olvasótáborukkal és egymással is. Elmondhatjuk, hogy közösséget építünk.”
Ez a platform hivatott a többnyire magánkiadásban megjelent műveket közelebb hozni az olvasókhoz. Olyan műveket is kézbe vehet, belelapozhat a kedves olvasó, amit boltok kínálatában sokszor nem talál meg. Igazi kincsek ezek! Ráadásul lehetőség van mindenkinek beszerezni saját dedikált példányait!
A fesztivál egy olyan családbarát programot kínál az idelátogatóknak, amely elnyeri tetszését mind a gyermekeknek, mind a velük érkező felnőtteknek.
A programkínálatban megtalálható lesz többek között meseterápiával foglalkozó előadás, szerepjáték és bábjáték, sőt, még „boszorkánykodni” is lehet majd. Az írók felfedik a látogatók előtt a Balaton mondavilágát, megismertetnek különféle fantáziavilágokkal, és bepillantást engednek alkotómunkájukba.
Természetesen minden íróval lehet beszélgetni kötetlenül a standjánál, szívesen fogadnak mindenkit, és örömmel dedikálják névre szólóan könyveiket. Sokuknál lesz külön kreatív feladat, játék, rejtvény. Sőt, a fesztiváltérképet követve, a feladatokat teljesítve van lehetőség pecsétgyűjtésre is.
Szerzőink többségénél a belépőjegyek ára levásárolható lesz – mind a gyermek, mind a kísérő. Sokan készülnek apró meglepetésekkel, és tombolára is lesz lehetőség. Rengeteg felajánlást kaptunk, többek között gyermekmagazin-előfizetést, mesekártyacsomagokat, sőt még egy belépőt is a Csodák Palotájába.
Induló mini interjú sorozatunkban szeretnénk bemutatni a jelenlegi Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőket.
Ezek az interjúk nem hivatalos bemutatkozások, hanem közvetlen, baráti hangulatú beszélgetések, melyből kirajzolódik, hogy miért is választották ezt hivatásuknak, mit is nyújt nekik és a hozzájuk érkező családoknak, gyerekeknek ez a bábos, mesés program.
Az interjú meghallgatható a Bábos Mesekuckó Youtube csatornáján is.
Ha pedig valakiben olvasás közben felmerül a vágyakozás, hogy ő is szeretne ebbe a mesevilágba belecsöppenni, akkor 2025. januárjától ismét jelentkezhet a Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetői képzésünkre, addig pedig feliratkozhattok a hírlevélre. A képzés 5 havonta indul, ahová szeretettel várják a gyermekeket, bábokat és meséket kedvelő érdeklődőket, akik saját időbeosztásban, kreatív munkát szeretnének végezni, akár család, kisgyermek mellett.
Mai beszélgetőtársam Biró Brigitta, aki nem csak Bábos Mesekuckó foglalkozásokat tart, hanem 10 évig volt a Babos Bábos Társulat tagja és jelenleg saját utazó bábszínházat is vezet. Számomra is meghatározó 10 év volt, melyet közös bábozással töltöttünk.
Brigi, te az egyik legrégibb Mesekuckós vagy! Ha jól emlékszem már az első foglalkozásokon ott voltatok, bár akkor még a fiaiddal.
Így van, mi az első csoportodban vettük részt a két fiammal, mikor kezdted a Bábos Mesekuckót, amit nagyon nagyon élveztük. Fantasztikus volt, ahogy kinyitottad nekik ezt a világot, és onnéttól kezdve végig, a gyermekkoruk folyamán be tudtuk őket szervezni a bábozásokba, hiszen volt mikor együtt báboztak a társulattal. Egyiküket inkább a technikai rész érdekelte, másikuk pedig örömmel segített az előadásoknál.
Most ebben a nagy kamaszlétban már másfele fordulnak, de biztos vagyok benne, hogy beléjük ivódott a bábozás szeretete, az önkifejezés. Rengeteget fejlesztett rajtuk a foglalkozás. Biztos vagyok benne, hogy azért is voltak sokáig kitűnő tanulók. mert a Bábos Mesekuckóval annyi területet tudunk fejleszteni, annyira ki tudta őket teljesíteni. Jó sportolók is lettek, hiszen a korai szakaszban elkezdtük a mozgásfejlesztésüket. Az önkifejezésükhöz hozzá járult az, hogy mások előtt meg merjenek szólalni, hogy bátran előadjanak valamit, Úgy gondolom az érzelmi intelligenciájukat növelte, hogy már olyan kis korban rendszeresen részesei voltak a Bábos Mesekuckó foglalkozásoknak.
A Bábos Mesekuckóra nem csak mint munkára tudok gondolni, ez annál sokkal több. Az ember családjának is rengeteget ad!
A nagyfiúk mellett most pici lányod is van, mellette mikor tudtál ismét foglalkozásokat tartani?
Már mikor pocakban volt a kislányom, már akkor nagyon sok segítséget kaptam a szülőktől, mivel nagyon szerették a foglalkozásokat. Miután megszületett nem sokkal elkezdtük közösen ismét, fél éves kora óta jár velem a Bábos Mesekuckóra. Mostanra persze már teljesen belenőtt, most már abban a korosztályban van, akik a legjobban meg tudják élni ezt. Imád bukfencezni, szereti Mesemondólányt. Persze neki minden nagyon otthonos. Nagyon szereti azt a közeget, amiben megvalósul a foglalkozás, a többi kisgyermeket, a bábokat.
Volt-e olyan Mesekuckós helyszíned, ami számodra különleges volt?
Egy alkalommal a szülők leszervezték, hogy Válon tartsak foglalkozást, de nem igazán volt megfelelő helyszín, így a szülők szóltak, hogy ott van üresen a házasságkötő terem. A tél folyamán ott tartottuk a foglalkozásokat. Ez számomra nagyon különleges helyszín volt.
Egy másik kedves helyszínem a Velencei tónál a strandon minden szombaton tartottam Bábos Mesekuckót. Egymásnak adták a hírt, így egész nyáron egyre bővülő kis csapattal voltunk a tó partján.
Jó hallani, hogy nálatok elég erős szülői összefogás van, ha jól tudom, te is a szervezők között vagy a Zimmezumm Egyesületnél. Mesélnél róla, hogy miket csináltok, szerveztek?
Jellemzően kisgyermekes anyukák a tagjaink, viszont ami összeköt minket az az, hogy mindannyian szeretnénk adni valamit a helyi családoknak. Különböző foglalkozásokat vagy fejlesztéseket. A Zimmezumm Család és Vidékfejlesztési Egyesület egyre több településen van már jelen, most az Egyesületünkkel újragondoltuk a Meseerdőt a Velencei tó környékén. Már az első alkalommal hatalmas tömeget vonzott és most újra szervezzük.
(kép forrása: Zimmezumm Egyesület FB oldal)
Az ősszel pedig már elkezdtünk egy adventi programsorozatot tervezni, ahol a családoknak szeretnénk az advent első vasárnapját már úgy indítani, hogy lehetőségeket, ötleteket adjunk, hogy hogyan éljék meg az adventi készülődést a különböző korosztályokkal. Ez az advent is a mese körül fog forogni, és természetesen fogok bábozni és Mesekuckót is tartani. Meseterapeutaként fontos számomra ez a téma.
Mesélj egy kicsit a saját utazó bábszínházatokról is, az Éliás Tóbiás Bábjátékról, hiszen nem csak a kicsiknek bábozol, hanem a nagyobbaknak is.
A Mesekuckóból kinőtt gyermekekhez visszatudunk menni az Éliás Tóbiás Bábtársulatunkkal, így újra láthatjuk őket az óvodákban, iskolákban. Külön öröm, mikor úgy köszönnek, hogy itt a Bábos Brigi. Néha a játszótéren is odaszaladnak. Nagyon örülök, hogy nem csak a saját gyermekeinknél, de a többi családnál is el tudjuk ültetni a bábozás szeretetét, ami segíti az önkifejezésüket.
(Kép forrása: Éliás Tóbiás FB oldal)
Mi az amit ad neked és mi az amit ad a szülőknek egy ilyen bábos foglalkozás?
A visszajelzéseimre támoszkodva tudom elmondani, nem egyszer mondták a szülők, hogy ez a legkomplexebb foglalkozás, amivel csak valaha találkoztak A Mesekuckó bő egy órájában szinte minden területet tudunk fejleszteni a gyerekeknél és ebben a zsenge gyerekkorban nagyon sokat tud adni ez a fajta fejlesztés.
Amellet, hogy a gyerekeket nyitogatjuk és a lehetőségeiket feltárjuk, és vezetgetjük őket ezen az úton, fantasztikus közösségek jönnek létre egy egy településen, és az a szocializáció, ami elindul, az nem csak a gyerekekre, de a családokra is kihat. Azt látom, hogy az itt kialakult barátságok amik szövődnek, fennmaradnak és továbbmennek az óvodáslétbe, iskoláslétbe. Életre szóló barátságok születnek. Azt is látom a mi kis helyi közösségünkben, hogy nagyon tartalmas és nagyon fontos dolog a Bábos Mesekuckó.
És amíg én adok a Mesekuckóval, én magam is visszakapom azt a sok szeretetet, pozitív visszajelzést, ami engem is feltölt.
Nagyon szívetmelengető, hogy sok kisgyermeknek az alvós bábja lesz az a zoknibáb, amit egy egy foglalkozáson elkészítünk. Egyre csak gyűlnek a zoknibábok, és otthon is báboznak velük.
Hol tudnak téged megtalálni, és hogy lehet hozzád bejelentkezni?
Jelenleg hétfőnként 10 órától Kápolnásnyéken a Szitakötő Miniben (ide a Szitakötő Mini eseményeinél lehet bejelentkezni) Szerdánként 10 órától Gárdonyban a Nemzedékek Házában (Bábos Mesekuckó Gárdonyban zárt facebook csoportban lehet bejelentkezni)
Igazán felszabadító, kisgyermek mellett nagyon jó dolog Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőként elindulni ezen a pályán.
Az ember rengeteget tud segíteni a közösségének a helyi családoknak, és a maga ura tud lenni. Van mellette idő a gyerekekre, a családra.
Nekünk nőknek amennyi szerepet össze kell illeszteni, nagyon nem mindegy, hogy az ember a maga ura tud-e lenni, és hogy maga dönti-e el, hogy mikor mit csinál. A Mesekuckó megadja ezt a szabadságot. ... Bár néha azon töröm a fejejm, hogy mit bábozzak, de ezek pedig olyan kellemes problémák.
Egyetértek veled, hogy anyaként áldás, hogy ezt csinálhatjuk. Hiszen ha mi hazavisszük a munkát, akkor mi meséket viszünk haza.
Sok sikert kívánok a továbbiakban is a Bábos Mesekuckókhoz!
Induló mini interjú sorozatunkban szeretnénk bemutatni a jelenlegi Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőket, mert fontosnak tartjuk, hogy minél közelebb vigyük a kisgyermekeket és szülőket a mesék és bábok világához, hiszen a bábokkal nem csak "szórakoztatni" és "játszani" lehet, hanem akár eszközként használni, a hétköznapi nehézségek leküzdésében.
Ezek az interjúk nem hivatalos bemutatkozások, hanem közvetlen hangulatú beszélgetések, melyből kirajzolódik, hogy miért is választották ezt hivatásuknak, mit is nyújt nekik és a hozzájuk érkező családoknak, gyerekeknek ez a bábos, mesés program.
Az interjú meghallgatható a Bábos Mesekuckó Youtube csatornáján is.
Ha pedig valakiben olvasás közben felmerül a vágyakozás, hogy ő is szeretne ebbe a mesevilágba belecsöppenni, akkor itt, ezen az oldalon tud jelentkezni Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőnek. A képzés 5 havonta indul, ahová szeretettel várják a gyermekeket, bábokat és meséket kedvelő érdeklődőket, akik saját időbeosztásban, kreatív munkát szeretnének végezni, akár család, kisgyermek mellett.
Mai beszélgetőtársam Fejér Julianna, avagy Julcsi, ahogy a gyerekek ismerik. Délután tart Bábos Mesekuckó foglalkozásokat Dunavarsányban és a 18.kerületben a kicsiknek és nagyobbacskáknak is, egészen kisiskolás korig.
Hogyan is lettél Bábos Mesekuckó foglalkozásvezető?
Ez egy érdekes történet volt. Tulajdonképpen egyik reggel megvilágosodtam. Már rég óta szerettem volna munkahelyet váltani, de nem tudtam, mihez kezdjek.
Szeretem a gyerekeket, az irodalmat, a színházat, de nem találtam semmit, ahol ez a három jelen van. Aztán rátaláltam a Mesekuckóra, ebben benne van mindaz, amit kerestem. Akkor már tudtam, hogy ezt szeretném csinálni.
Felkerestelek, és kiderült hogy a következő hétvégén indul a képzés, így akkor gyorsan bele is vágtam.
Vizsga utáni nyáron már báboztam, sokszor ingyenesen, hogy gyakoroljak és felépítsem a vállalkozásomat, és szeptemberben kezdhessek. Jól is indult az év, de időzíteni tudni kell, márciusban jött a Covid, és bezártak mindent. A kényszerszünet után viszont ismét folytattam, és most már több, mint egy éve főállásban bábozom. Imádom minden percét, és semmiért nem adnám.
Milyen korosztályoknak tartasz foglalkozást?
Az én korosztályaim nagyon vegyesek. Mivel délután tartok foglalkozásokat, én 2-6 éves korig hírdetem a foglalkozást, hiszen sokszor testvérekkel együtt jönnek az óvoda, bölcsöde után. A kisiskolások is szívesen visszajárnának, így most kezdek el épp Dunavarsányban egy kisiskolás bábcsoporotot szervezni, hiszen kár lenne elhagyni a bábozás iránt elkötelezett gyerekeket.
S mivel látom, hogy a kisiskolásoknak is van még igényük a bábos mesékre, így örömmel megyek iskolákba, hiszen havonta egyszer mindig van egy jeles nap, amihez kapcsolódhat egy egy bábozás. Ott már a népmeséket is lehet játszani, hosszabb előadásokra is figyelnek.
Mit szeretsz a legjobban a Bábos Mesekuckóba? Mit adott neked a foglalkozás?
Engem nagyon feltölt, ha bábozhatok. Bármilyen fáradt is vagyok, ha bábozni megyek és elkezdem felpakolni a díszletet, vagy ahogy látom megérkezni a gyerekeket, onnantól kezdve én már köszönöm jól vagyok, mire vége a foglalkozásnak, már szárnyalok.
Ezen kívül nagyon szeretem látni, ahogy fejlődnek a gyerekek a foglalkozás által. Van aki azóta vág ollóval, hogy jár Mesekuckóra, vagy a mozgásfejlődésben kimaradt kúszás itt bepótlásra kerül, mert addig addig "csigabigáztunk", amíg egyszercsak beinddult a kúszás.
Amit pedig nekem adott a rengeteg szereteten kívül, az az önbizalom. Az, hogy kiálljak anyukák elé és bábozzak, meséljek, énekeljek, régebben ezt el sem tudtam képzelni, most viszont akár az utcán is képes vagyok dalolni egyet. Sőt! Most már akkora önbizalomra tettem szert, hogy az élőszavas mesemondás sem okozott legutóbb problémát nagyobb közönség előtt sem. Az, hogy az elején a bábok mögé lehetett bújni, nagyon nagy segítség volt nekem.
A szülőknek miért ajánlod, hogy ellátogassanak a Bábos Mesekuckó foglalkozásaidra?
A fejlesztő hatásán kívül, azt is megtapasztalhatják a gyerekek, hogy milyen jó közösségben lenni. Az anyukák pedig mindig nagyon örülnek az új kézművesötleteknek és a daloknak, amiket a bábos mesék alatt hallhatnak. Sokszor felveszik telefonnal és otthon is énekelgetik.
A nagyobbak a táborokban pedig már mint öngyógyító eszközként használják a bábot, sokszor látom, hogy feldolgoznak őket ért fájdalmakat. Nyitottak a bábjátékra, és használják a bábok nyújtotta erőt.
Mit tanácsolnál azoknak, akik szeretnének Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetők lenni, de még gondolkodnak rajta?
Ne gondolkodjanak rajta egy percig se!
Maga a foglalkozás egy nagyon jól felépített történet, a képzés abszolút beemelhető, pláne most, hogy megújult, nem leheteten ezt elsajátítani. Nyilván gyakorolni kell, ezt nem lehet megúszni.
Van már néhány éves rutinom, de a mai napig begyakorlom az új meséket.
A foglalkozásvezetők közössége pedig példaértékű. Segítjük, támogatjuk egymást. Néha személyesen is találkozunk, illetve online is megbeszélünk dolgokat. Tudjuk egymást helyettesíteni, ha szükséges, és sokszor együtt hozunk létre bábos alkalmakat. Jó érzés látni, hogy minden foglalkozásvezető maximálisan oda teszi magát, akár a saját csoportjában bábozik, akár helyettesít.
Téged pontosan melyik napokon és hol találnak meg a szülők, gyerekek?
Keddenként a 18. kerületi PIK-ben (Pestszentimrei Közösségi Ház) délután 16.30.-tól várom a gyerekeket, szerdánként pedig Dunavarsányban, szintén délután 16.15.től. Inárcson most szünetel a foglalkozás, de januártól ismét elindul ott is. Ezenkívül örömmel megyek délelöttönként bölcsikbe, ovikba illetve iskolákba is bábos meséimmel.
mesekuckojulcsival@gmail.com email címen várom az intézmények megkeresését és a szülők bejelentkezését.
Talán sokunknak ismerősek a Bábos Mesekuckó baba-mama foglalkozások, melyet Babos Eszter 2008-ban hozott létre.
Azóta lassan már eltelt 16 év, és a foglalkozás egy országos hálózattá nőtte ki magát, hiszen egyre több igény lett a bábos mesés foglalkozásokra.
Induló mini interjú sorozatunkban szeretnénk bemutatni a jelenlegi foglalkozásvezetőket. Nem hivatalos bemutatkozásra kell számítani, hanem közvetlen hangulatú beszélgetésre, melyből kirajzolódik, hogy miért is választották ezt hivatásuknak, mit is nyújt nekik és a hozzájuk érkező családoknak, gyerekeknek ez a bábos, mesés program.
Ha pedig valakiben olvasás közben felmerül a vágyakozás, hogy ő is szeretne ebbe a mesevilágba belecsöppenni, akkor itt, ezen az oldalon tud jelentkezni Bábos Mesekuckó foglalkozásvezetőnek. A képzés 5 havonta indul, ahová szeretettel várják a gyermekeket, bábokat és meséket kedvelő érdeklődőket, akik saját időbeosztásban, kreatív munkát szeretnének végezni, akár család, kisgyermek mellett.
Elsőként Kulcsárné Szendrődi Szabinával beszélgettünk, aki Dunaharasztin, Dunavarsányban és Taksonyban tart Bábos Mesekuckó foglalkozásokat a kicsiknek és nagyobbacskáknak is, egészen kisiskolás korig.
3 éve indítottad az első Bábos Mesekuckó foglalkozásodat. Milyen volt az indulás két kicsi gyermek mellett?
Szabina: Akkor még Gyesen voltam a legkisebbel, így vele együtt kezdtem el kiépíteni a foglalkozásokat. Előfordult, hogy eljött velem, és így ő is részese volt mindannak, amit a többi kisgyermeknek is nyújtottam. Persze ők otthon is látták a bábos meséket, volt mikor egy héten ötször is megnézték. Most is velem tartanak, de már az ovisoknak való foglalkozásokra, sőt, hívják a barátaikat is. Annak ellenére, hogy van aki már iskolás, nem tudják elengedni a Bábos Mesekuckót, annyira szeretik a megelevenedő bábos meséket.
Az elmúlt három Mesekuckós évben volt e "legemlékezetesebb" pillanat? Ki tudnál-e egyet emelni?
Több is van. De talán azt emelném ki, mikor egy nagy álmom teljesült a Mesekuckón. Ahol élek, gyakran láttam az utcán egy hármas ikerpárral sétálni egy anyukát, és vágy ébredt a szívemben, hogy "De jó lenne, ha egyszer eljönnének Mesekuckóra!". Ezekután nem sokkal pedig egyszercsak megjelentek nálam. Nagyot dobbant a szívem, óriási élmény volt látni, ahogy az anyuka mindhármukra figyel, segít nekik. Persze ilyenkor én is, mint foglalkozásvezető, besegítek. Örültem, hogy engedték, hogy becsatlakozzak, hiszen mondjuk egy kézműveskedésnél két kézzel a hat kéznek segíteni nem olyan egyszerű.
Ha már a legemlékezetesebb dolgoknál tartunk, volt -e esetleg egy emlékezetes, vagy különleges helyszín, ahol tartottál foglalkozást?
Több nagyon különleges helyszínem is volt, de talán ami a szívemnek legkedvesebb, minden évben meghívást kapok az OGYM (Országos Gyermek Misszió) táborába, ahol több mint 200 kisgyermek táborozik. Ott bábozhatok a gyerekeknek, ez nem csak nekik, de nekem is ajándék, megtiszteltetés. Ezt várom talán a legjobban minden évben. Ez részemről egy szolgálat. Látni a csillogó szemeket, felejthetetlen. A bábos mese után kipróbálhatják a bábokat, és olyan türelemmel, finoman adják kézről kézre azokat. Öröm velük lenni minden nyáron.
Mit ajánlanál azoknak, akik gondolkodnak már azon, hogy Bábos Mesekuckó foglakozásvezető legyen.
Aki szereti a gyerekeket, és ott van a vágy a szívében, hogy Mesekuckót tartson, akkor el ne engedje! Ez egy fajta szabadság, ami kreativitást szabadít fel!
Rengeteg kincs van ebben, egy támogató rendszert, fejlesztést nyújl. Amíg az ember nem próbálja ki, addig el se tudja képzelni, úgy hogy próbálják ki, mert nem tudják mit veszítenek.ezt tudom tanácsolni. Ha nekem sikerült, akkor sikerül másnak is. Én ebből élek, hogy Mesekuckót tartok egész héten.
Akinek kisgyereke van, annak különösen ajánlom, mert így meg lehet tartani a család - munka egyensúlyt. Jut idő a saját gyermekek külön óráira, nem rohanásból állnak a hétköznapok. Akinek kisgyermeke van, annak ez aduász! Nekem nagyon sokat segít, hogy ebben dolgozhatok.
Már csak egy kérdésem van, hol találnak meg téged a szülők és hogy tudnak bejelentkezni hozzád?
Hétfőn és csütörtökön Dunaharasztin, a Művelődési házban tartok foglalkozást 10.00. órától a kicsiknek, szerdán pedig 17.00.-tól az ovisoknak és kisiskolásoknak. Dunavarsányban szerdánként 10.00. órától várom a kicsiket, ott a helyszín lehet változni fog, érdemes figyelni az eseményeket. Taksonyban, a Művelődési Házban vagyok még péntekenként 10.00. órától.
Többen kérdeztétek, így most utánajártunk hogyan is született Molly és Milo, a két szeleburdi manó története. Többek azért is mostanra időzítjük ezt, mivel egy kedves húsvéti tojáskereső játékkal és értékes nyereményekkel várja a családokat a szerző a weboldalán. A játékhoz itt lehet csatlakozni.
Nem más, mint a szerző: Babos Eszter meséli el nekünk.
B. E. : Évekkel ezelőtt - talán pont 10 éve, 2014-ben - felkérést kapott a bábos társulatunk (Babos Bábos Társulat) a Skandináv Háztól, hogy a Kapolcsi fesztiválra hozzunk létre egy igazi kis skandináv bábelőadást, amiből kicsit megismerhetik a gyerekek a skandináv mesevilágot.
Első körben finn és svéd gyermektörténetek adaptálásával próbálkoztunk, de jogi falakba ütköztünk minden alkalommal. Így aztán megszületett az ötlet, hogy megírom én a mesét. No persze nem is olyan egyszerű, mint első körben hittem, hiszen nem elég egy jó ötlet, fordulatos cselekmény, bele is kell illeszteni a skandináv mese és mondakörébe.
Az első hónapok azzal teltek, hogy feltérképeztem Skandinávia növény és állatvilágát, meséket, mondókát olvastam, képeket néztem az ő hitvilágukból. Skandináv fiú és lány neveket kerestem, és persze a térképet bújtam, településneveket olvasgattam, ismerkedtem a nyelvükköl.
Előnyömre szóljon, hogy rokonaim élnek Svédországba, így a köszönésük és az ünnepeik ismertek voltak számomra és volt szerencsém már többször is járni a csodás természeti adottságokkal rendelkező országban.
Lassan körvonalazódott számomra, hogy a két főszereplő manó lesz, és persze mindenképpen szerepel majd benne legalább egy troll. A varázslat sem maradhat ki, és már csak a növényzet és állatszereplők voltak hátra, hiszen nem szerepelhet mondjuk egy magyar gyermek által igaz jól ismert állat (pl. róka) a mesében, ha mondjuk épp azon a területen nem élnek rókák.
Hiszek abban, hogy egy mese tanít is. Bár tudja a gyermek, hogy mesét olvas, de az adatoknak helyesnek kell lenniük a könyvben. Hiszen a mesei hitvilág a történetre vonatkozik, a környezetet megjegyzi, és később esetleg hamis adatokkal dolgozik az iskolába. Ezért nagyon fontos volt a meseírásakor számomra ez a rész, hogy a környezet, amibe belehelyezem a mesét, az helyes adatokon alapuljon, még akkor is ha mesés.
2015-től utazó bábszínházként sok helyre elvittük a darabot, majd 2017-ig váratott magára, hogy mesekönyv formájában is megjelenjen. Így született meg az első rész: A trollok titka
Szerettem volna igényes illusztrációt a könyvhöz, melyen a szereplők összhangban vannak a bábelőadásban szereplő manókkal. Hettinger Ágnes festőművészhez jó barátság kötött, szerettem a stílusát, a színeit, így megkérdeztem, hogy mit gondol, tudnánk e ebben együtt működni.Nagy örömömre igent mondott. Az előadást látta, a mesét olvasta. Az illusztrációk pedig lassan elkészültek. Igen, lassan, hiszen Ágnes festőművész és olajfestékkel dolgozik. Vagyis minden egyes kép alapja egy igazi olajfestmény.
Így vált egy összművészeti alkotássá a mese: könyv-festmény - bábelőadás...
Amikor könyvbemutatót szervezünk, minden esetben tartunk egy festménykiállítást is gyerekeknek, ahol a két kis manó báb személyesen mutatja be a képeket. Mindig óriási siker övezi ezeket a rendezvényeket, és mindig teltházas.
Többen megijedtek az elején, hogy gyermekeknek festménykiállítást tartani nagy bátorság. Pedig a gyerekek rengeteget kérdeztek, érdeklődtek és nyitottak voltak rá minden szempontból.
Aztán az évek során - mivel igény volt a történet folytatására - megszületett a második rész (A lidércek nyomában), majd a harmadik rész (A sarki fényverseny) Az első részből menet közben hangjáték is született, melyben többek között Zámbori Soma, Nemec Mariann és én magam is megszemélyesítünk szereplőket, illetve Klajkó Lajos is, aki a zenei részért és a hangjáték egységbe formázásáért is felelt. S mivel nyelvezetét tekintve kiemelkedőnek találták, készült hozzá egy fejlesztő foglalkoztató füzet is, fejlesztőpedagógus segítségével.
Immár több általános iskola választotta a mesekönyvet második osztályban kötelező irodalomnak. Ilyenkor, ha kérik, egy rendhagyó irodalomóra keretében ellátogatok az osztályokba a két kis bábbal és szabadon kérdezhetnek tőlük.
Most húsvéthez közeledve, egy kedvezményes lehetőséget hoztunk létre a mesekönyvsorozat beszerzéséhez, hogy minél több kisgyermekhez eljuthasson a könyv.. Ezen az oldalon lehet tojáskeresésben részt venni a két kis manóval.
Ezzel a játékos cikkel kívánunk minden lelkes olvasónak és követőnek kellemes készülődést és ünnepvárást.
Megosztó, mert sokan gondolják, hogy az ő gyermeküket nem érinti.
Nem érinti a dohányzás, az ital, a drog.
Mikor pedig kiderül, hogy mégis, akkor kezdődik az egymásra mutogatás:
A barátja vitte bele...
Az osztály csapnivaló...
A pedagógusok nem figyeltek rájuk...
A szülők nem figyeltek rájuk...
A barátai szülei nem is foglalkoznak a gyerekekkel...
Mindenki próbálja felmenteni magát, a gyermekét, a szeretteit, csak épp nem látjuk a fától az erdőt. Hogy a mentegetés nem megoldás.
A megelőzéssel viszont segíthetünk.
Ezzel nem szabad várni, nem szabad elhessegetni, hogy az "én gyerekemet nem érinti", a "mi iskolánkba szó sem lehet drogokról", és azt sem kell mantrázni, hogy "az én gyerekem túl fiatal hozzá", "nem érdekli", "beszélgettünk róla, sosem próbálná ki"
A helyzet az, hogy egy fővárosi gimnáziumban 2024-ben, hétköznap délelőtt, tanítási órák idején illuminált állapotban találtak egy kislányt. Kislányt írok, mert a viselkedése, megoldási módszere kislányé.
(Fotó: Canva, szerkesztette Babos Eszter)
Ezt tetőzve, kiderült, hogy voltak osztálytársai, akik tudtak róla, hogy bizonyos szer hatása alatt van, de NEM MERTEK SZÓLNI SENKINEK ?!?!?! Nem mertek szólni senkinek.... Hogy miért? Nehogy bajba kerüljenek.... Nehogy bajba kerüljön a kislány! - könyörgöm, ő már bajban volt!!! ... Nem tudták kinek szóljanak.... Azt sem tudták, mit kérdezzenek az érintettől...
16 -17 éves, pár éven belül felnőtt korba kerülő fiatalok, akiknek nincs megoldásuk egy olyan helyzetre, mikor drog hatása alatt találják egy pajtásukat!
Nincs megoldásuk arra sem, hogy mit csináljanak, mikor droggal kínálják őket!!!
De rendben van, ne a drogról beszéljünk. Legyen szimplán az alkohol, amihez nem nagy kihívás hozzájutniuk a 15-16 éves csemetéknek! S hogy vissza tudják-e utasítani, csak is azon múlik, hogy milyen megoldási módszerekkel van felvértezve. Nem elég azt gondolni, hogy már beszéltünk róla. Úgyis tudja, mit csináljon?
Hogy is gondolhatjuk ezt, mikor a felnőtt emberek sem tudnak minden esetben helyesen cselekedni, hiába TUDJÁK, hogy mi lenne a helyes. Gondoljunk csak arra az egyszerű példára, mikor egy éles helyzetben lefagyunk, leblokkolunk. Mikor egy belső hang súgja, hogy mit kellene tennünk, de nem nyílik a szánk, nem mozdul a kezünk. Aztán persze később forr bennünk az indulat a lelkiismeretfurdalástól, és száz meg száz megoldás születik meg bennünk, de ott, akkor, mikor szükség lett volna rá, cserben hagyott a testünk.
https://youtu.be/ZCEY7jVPyYk
Óriási a felelősségünk!
SZÜLŐKÉ! PEDAGÓGUSOKÉ! ÉS A MIÉNK, MŰVÉSZEKÉ IS!
FELELŐSNEK ÉRZEM MAGAM, MIVEL AZ ORSZÁGBAN EGYEDÜL MI JÁTSZUNK EGY DROGPREVENCIÓS BÁBELŐADÁST(Babos Bábos Társulat) Az előadás megrendelhető a babostarsulat@gmail.com címen.
Sajnos keveset reklámozzuk. Garay Zsuzsanna: A csakárd cukorka című meséjét dolgoztuk fel a Személyesen Segíthet Alapítvány felkérésére, mely óvodás és kisiskolás korosztálynak szól (4.osztályig ajánlom már az ovis korosztálytól), és többek között arra is választ ad:
- HOGY MIT CSINÁLJ, HA LÁTOD, HOGY VALAKI OLYAN SZERT HASZNÁL, AMIT NEM SZABADNA!!!
IGEN, NAGYON NAGYON FONTOS MÁR ÓVODÁBAN, KISISKOLÁBAN beszélni erről is! Hogy mikor ilyen helyzetbe kerülnek, akkor tudjanak HELYESEN cselekedni!
Beszélni kell arról is,
- hogy nem fogadunk el semmit idegenektől, (akkor sem, ha csábító cukorka)
- hogy nem megyünk el idegenekkel, és
- hogy nem attól leszünk szépek, okosak, nyugodtak, erősek, vagy elsők egy versenyben, ha olyan szert használunk, aminek hatása Azt ígéri,
- hanem önbizalmat kell erősíteni, az önmagukba vetett hitet. Hogy az az érték, amit el tudok érni önerővel!
Sok összetevős a történet, tudom, de ma annyira elkeseredtem a fiatalok tehetetlenségén. Hogy amit ők segítségnek gondoltak, azzal épp ártanak a másiknak. Az pedig a hallgatás. A nem cselekvés.
Olvassátok Garay Zsuzsanna meséjét a gyerekeknek, vagy írjatok és hívjatok el intézményeitekbe bennünket, hogy utána közösen megbeszélhessétek a látottakat és így talán megvédhetjük őket.
HA PEDIG CSAK EGY MEGOSZTÁSSAL SEGÍTED A PREVENCIÓS MUNKÁNK, ANNAK IS ÖRÜLÜNK, VAGY JUTTASD EL AZ ISKOLA PEDAGÓGUSAINAK! KÖSZÖNJÜK.
A szív útja címmel egy különleges és őszínte mese illetve bábelőadás született a Babos Bábos Társulat előadásában, melynek ősbemutatójára 2022. szeptemberében Dabason, az 1. Szív-Kör Fesztiválon került sor. Az előadás létrejöttét az NKA támogatta.
A társulatot Bábel Antónia kérte fel a darab létrehozására, egy olyan mese bemutatására, mely kifejezetten a szívelégtelenséggel született gyerekek családjához szól. Antónia is érintett a témában, hiszen Janka lánya is szívelégtelenséggel született, melynek következtében bal lábának egy részét el is veszítette még pici baba korában. Antónia mint egy erőt adva szülőtársainak, nyíltan mégis mesébe ágyazva írta meg történetüket, Janka útja címmel, melyről itt olvashattok.
Babos Eszter, a töténet írója és a Babos Bábos Társulat vezetője megtisztelőnek és egyben nehéznek is érezte a feladatot, hiszen egy érzékeny témát kellett színpadra vinnie, melyről méltatlanul keveset beszélünk és tudunk. Mikor megkapta a felkérést, már tudta, hogy szimbólumokkal és színekkel szeretne dolgozni, méghozzá egy születéstörténeten keresztül. Nap, Hold és a Csillagok képei ragyogtak fel szemei előtt.
"Fontos szempont, hogy utazó bábszínházként könnyen szállítható, kis helyen tárolható és gyorsan összeszerelhető, könnyű díszlettel dolgozzunk. Ezeket a kritériumokat A szív útja című darabnál is szem előtt tartottuk, hiszen célunk, hogy minél több gyermekhez, felnőtthez, családhoz eljusson a darab üzenete" - mesélte Eszter.
"A darab, a történet szinte az utolsó próbáig változott. Úgy érzem, sokminden letisztult bennem és a mesében is. Megnyugtató válaszokat kaptunk, és nem maradtak nyitott kérdések. Hiszen egy tragédia bekövetkeztekor mindig mindenki válaszokat keres arra a kérdésre, hogy "Miért épp velünk történik ez?" és arra is, hogy " Mi vagy ki tehet róla?" Az előadás elsődleges célja viszont nem az volt, hogy ezekre a kérdésekre adjon választ, hanem hogy rámutasson, nem erre kell koncentrálni, hanem a megoldásra, hogy válljunk képessé a lehető legjobbat kihozni a helyzetből. "
Fotó: Katona László
A darab egy Kiscsillagról szól, aki már nagyon vágyik arra, hogy megszülessen és láthassa a szüleit. Nap-apa és Hold-anya gondoskodó karjai közt már megtanulta, hogy mindennek eljön a maga ideje. A leszületése előtt még sokmindent meg kell szereznie. El kell mennie a Sorshoz, meg kell látogatnia a Szivet, és fel kell magát vérteznie sokféle tulajdonsággal. Türelem, kitartás, erő, bátorság, vidámság... és még sorolhatnánk a rengeteg tulajdonságot, melyek átsegítenek bennünket a nehézségeken, bármi is legyen az elkerülhetetlen sorsunk a Földön. A Kiscsillag így aztán a saját kis batyujával születik meg. S ilyenkor gondoljunk csak arra, hogy mindannyiunknak van egy batyuja, s nem tudjuk mi van benne. Talán ez egy fontos mondanivalója. A darab létrehozása közben döbbentem rá, hogy milyen sokan vannakk örülöttem, akik valamilyen születési rendellenességgel jöttek a Földre.
Fotó: Katona László
Hadd idézzek itt most az előadásból:
"- Vannak dolgok, melyek előre elrendeltetnek, mindenképpen bekövetkeznek. Megváltoztatni nem tudod, de könnyíthetsz rajta. Ehhez viszont sok egyéb tulajdonságot be kell gyűjtened, hogy tele legyen erővel, kitartással, türelemmel, vidámsággal, szeretettel a batyud. Érted? - kérdezte a Sors.
- Azt hiszem, igen. - felelte a Kiscsillag."
Hiszem, hogy mindannyian kis csillagok vagyunk. Ahányan vagyunk, annyi féle batyuval érkezünk a Földre.
A szív útja című mese még az idén megjelenik hangjátékban, és hamarosan könyv formájában is elérhető lesz.
Fotó: Katona László
Babos Eszter: A szív útja című bábelőadást játszák: Papp Judit és Babos Eszter
Mi történik akkor, mikor találkoznak azok az emberek, akikről kiderül, hogy mesemondók? Hát mesélni kezdenek.
És hogy ne csak egymásnak meséljenek, - bár valljuk be, az is üditő számukra - úgy döntenek, hogy kiviszik a meséket a parkba.
S hogy kik is ezek a mesélők? S hogy indult ez a történet?
Varga- Fogarasi Szilvi, ahogy ő mondja, a kétfülű mesemondó felkereste Babos Esztert, hogy ideje lenni mesélni, ugyanis vendégségbe érekzik hozzá Kolumbiából Juliana Marin, aki - milyen meglepő - szintén mesemondó.
Szó szót követett, már ahogy a mesékben is történni szokott, és egy kettőre felduzzadt a mesélők kis csoportja.
Ekkor felmerült a következő kérdés? Hol meséljenek? A válasz pedig előttük hevert, zöld fűvel borítva, árnyat adó fákkal körülvéve, a domb tövén, hol a nyúl szalad, vagyis a Kós Károly téren, Wekerletelep szívében.
A wekerlei családoknak nem újdonság, hogy a téren néha megjelennek bábosok, mesélők, zenélők, gyermek foglalkozások, hiszen az itt élők egy olyan közösséget alakítottak ki, hogy ez a hétköznapok részévé vált. Wekerlén működik egy Mesekör is, - név szerint Wekerlei Mesekör - ahol évközben minden csütörökön délután hatkor várják a gyerekes családokat egy kis esti mesére. Jó időben szintén a Kós Károly tér ad otthont ennek az ingyenes rendezvénynek, hűvösebb időben pedig a Wekerlei Társaskör.
No de kanyarodjunk vissza a mostani mesélőkre. A térre érkezésükkor kiválasztottak egy árnyas fát, majd a játszótéren körbesétálva hívták mesére a családokat. Persze volt, aki tudatosan erre érkezett, hiszen nem titokban szerveződött az esemény.
Varga - Fogarasi Szilvia megnyitotta a kötetlen mese-estet, majd bele is fogott egy hummorral tűzdelt, mégis sok igazságot rejtegető mesébe.
( A képen: Varga - Fogarasi Szilvia, a kétfülű mesemondó minden porcikája mesél)
Tőle Babos Eszter vette át a szót, aki - ahogy már megszokhattuk tőle - székely népmesét rejtegetett tarsolyában, amit a jelenlévő közönség tagjai meg is elevenítettek.
(A képen: Babos Eszter épp bemutatja a mese főhősét, a székely asszonyt)
Juliana Marin ugyan angolul mesélt, de nem volt szükség tolmácsolásra. A legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki értette vicces kis történetét, hiszen egész testével mesélt, és rengeteg hangutánzó szót is használt, melyet minden magyar kisgyermek értett.
(A képen: Juliana Marin ejti rabul angol nyelvű meséjével a mesehallgatókat)
Bartók Ágota mesemondó - aki egyben a Domino Gyermekcentrum vezetője is - eredetmesével ajándékozta meg a hallgatókat, melyből megtudhattuk, honnan származik a tűz, és miért is van annyi légy a terített aszaloknál.
(A képen: Bartók Ágota mesehőseiért izgulunk)
Hajós Erika meséje szintén vidámságot csalt az arcokra, élvezettel és érdeklődve hallgatták kicsik és nagyok.
(Hajós Erika varázsolja el a hallgatóságot)
S mire körbe ért a szó, talán vége is lehetett volna a mesélésnek, de az emberek szomjazva egy következő történetre, még maradtak. Senki nem akart felállni, elmenni. Még dolgoztak Bennük a mesék igazságai, a szépen megfogalmazott, kerek mondatok, a fület-lelket simogató kifejezések, melyekből oly kevésben van részünk a hétköznapok során, így a meselánc újabb útra kelt, s ismét egymás után folyt a meseszó.
Talán másfél, talán két óra is eltelt így. Egy nagy körbe ülve az árnyas fák alatt, hallgatva a meséket. Ahogy a nagyobbak, úgy az egész kicsik, két - három évesek is végig maradtak, végig hallgatták!
Aznap, mikor hazatértek, kicsit más világban érezhették magukat. Mesehősökké válhattak. S volt olyan anyuka, aki később elmesélte, hogy még fürdetés közben is ezek a mesék köszöntek vissza a gyermekétől, s úgy feküdt le, hogy várja a következő alkalmat.
Ki van szomjazva a világ a mesékre! Kellenek a mesemondók! Meséljetek ti is, hozzuk vissza azokat az időket, mikor közösség összetartó ereje volt.
Kövessétek a mesemondók oldalait, hogy időben értesülhessetek róla, hol bukkannak ismét fel.
A pandémiát megelőző években a legtöbb óvodában rendszeresen fogadtak utazó bábszínházakat, hogy a gyerekeket megörvendeztessék a mesék varázslatos világának ilyen formájú bemutatásával is. A nagyobbakat pedig (a területi lehetőségekhez mérten) bábszínházba is elvitték.
A hallott mese és a bábjátékkal előadott mese élménye is más hatást ér a gyerekeknél.
Sok óvodapedagógusban jogosan merül fel a kérdés, hogy az épp beszoktatott 3 éves gyerekeket vajon bevigyék e a megrendelt bábelőadásra, vagy sem. Jogos a felvetés, hiszen a három éves gyerekeknek más az ingerküszöbük, a figyelmük, érzelmi reakciójuk. Hamarabb megijednek egy hirtelen hanghatástól, vagy akár attól a zajtól, amit másik 60 gyermek ad ki magából, mikor segíteni próbálnak a főhősnek, vagy épp bekiabálnak ha veszély közeledik.
A beszoktatott kicsiknél az év elején még épp hogy csak kialakult a napi rutin, épp hogy csak megszokták a csoportos létet, az óvónénik osztott figyelmét. Még nem tudják, hogy mire számítsanak egy óvodai bábszínházban. Ehhez ugyanúgy hozzá kell szokniok, a tapasztalat újtán kell megtanulniuk.
Vagyis nem elég az, hogy helyesen felmérve a helyzetet, nem visszük be őket egy négy éves kortól ajánlott bábelőadásra, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy számukra is biztosítani kell úgynevezett "beszoktató bábelőadásokat".
S hogy miben tér el egy ilyen előadás? Elsősorban alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
Rövidebb ideig tart, a három éves kicsik figyelmét elég első alkalommal 15 - 20 - 30 percre lekötni, előadástól függően. Utána egy közös játék a bábokkal, vagy közös dalolás megnyújthatja az élményt olyan elvárások nélkül, melyekre még életkorukból fakadóan nem érettek (45-50 perc nyugodt ülés, figyelem, fegyelem).
Amennyiben lehetséges, válasszunk olyan előadást, melynél a bábok "kimennek" a gyerekekhez, pl.: megetethetik a madárkákat a tenyerükből.
A beszédcentrikussággal szemben több dalt és mondókát tartalmaz (lehetőleg általuk ismert mondókát is).
Gépi zene helyett élő hangszeres vagy élő énekes kíséretet tartalmaznek ezek az előadások.
Fontosnak tartom, hogy a gyermekek lássák a bábmozgatót is, vagyis ne paravános előadás legyen az első élmény. Az előadóknak is jó visszacsatolás, ha ők is látják a gyerekeket, jobban egymásra tudnak érezni, az előadás ritmusa könnyebben kialakul.
Az ilyen "beszoktató" jellegű bábelaődásokon megtapasztalhatják kicsiben a "színházi kultúrát", elsajátíthatják a "színházi szabályokat", vagyis:
előadás közben nem eszünk, nem iszunk,
előadás előtti mosdó használat,
úgy ülünk le az előadást nézni, hogy mindenki jól lásson,
figyelmünket az előadásra összepontosítjuk, nem viszünk be játékot, könyvet magunkkal.
A legkisebbeknek szóló bábelőadások követik az életkornak megfelelő meseválasztást, vagyis gyakoriak benne az ismétlődő elemek, mondókák, dalok, esetleg mozgásos elemek. Kevesebb a fordulat bennük, mint a népmesékben, a történet jellemzően egy szálon halad. Ezek általában állatos mesék vagy egzisztencia megerősítő mesék, természetesen évszakokhoz illetve ünnepkörökhöz fűződő történetek is lehetnek.
A megfelelő meseválasztásról itt és itt lehet bővebben ovlasni.
Ha még mindig lenne kérdés az óvodai differenciált bábjátékokat illetően, vessünk egy pillantást a nagy kőszínházak életkori ajánlásaira. A Budapest Bábszínház gyermekelőadásainak életkori elosztása a következőképpen alakul:
- 4: 4 éves kor alatti gyermekeknek ajánlva
4+ : 4 éves kortól ajánlva
6+ : 6 éves kortól ajánlva
14+: 14 éves kortól ajálva
16+ illetve 18+ : 16 illetve 18 éves kortól ajánlva.
Mivel tudja segíteni a pedagógus a "bábszínházra szoktatást"?
Ha a csoporton belül előkerül a "csoport-báb", mely már a beszoktatási időszakot is könnyebbé teheti. Ez a báb lehet a hívószó a különböző foglalkozásokra.
Az első csoport szintű bábos élményt pedig szerencsés, ha maga az óvodapedagógus nyújta a kicsiknek. Mint egy igazi "tyúkanyó", maga köré gyűjtve őket, rövid állatos verses meséket eljászva akár apró ujjbábokkal, dugóból készült bábokkal vagy zoknibábokkal, melyeket aztán a gyerekek is kézbe vehetnek, és játszhatnak velük ők is. Ha sikerül egy meghitt körülményt biztosítani a bábos mese idejére, akkor a gyerekek figyelme is tovább fenn tartható a mesékhez, bábozásokhoz.
Bíztatnék minden óvodapedagógust, hogy legyenek ők az első bábosok a kicsik életében, majd bátran hívjanak bábos társulatokat a legkisebbekhez is, figyelembe véve a fent leírt életkori sajátosságokat.
2021. Október 18. estéje igazán izgalmasan telt a kortárs irodalmat kedvelők körében. Ugyanis ezen a napon került sor eredményhírdetésre 23 plusz 1 kategóriában a kortárs magyar irodalom írói között közönségszavazat alapján.
Június 30.ig lehetett jelölni kedvenc írókat, könyvük megjelölésével, és utána kezdődött a szavazási időszak.
De ki is az a Dugonics András? És miért épp október 18 az eredményhírdetés napja?
Dugonics András 1740. október 18.-án született, s az ő nevéhez kötik az első magyar nyelvű regény megírását. Így ez a nap ma már a magyar regény írás napja lett.
Az Imádom a könyveket facebook oldal 2020-ban létrehozta a Dugonics András Irodalmi Díjat, melyet közönség szavazatok alapján ítélnek oda hazai kortárs magyar szerzőknek idén már 23 kategórában.
A szavazást, eredményhírdetést és köszönetnyílvánításokat megtekinthetik az olvasók hivatalos facebook oldalukon, a Dugonics András Irodalmi Díj oldalon. A plusz 1 díj pedig nem más, mint az un. Etelka díj, vagyis az abszolút első a kategóriák között. Idén 581 szerzőt jelöltek összesen a 23 kategóriára, vagyis rájuk lehetett szavazni az elmúlt hónapokban.
S mivel ez a blog a mesékkel foglalkozik, hát lássuk a Top 10 kortárs meseírokat.
Ami fantasztikus, hogy a mesekategóriából ketten is bekerültek az Etelka Díjra jelöltek Top10-es listájába, vagyis az 581 kortárs hazai szerző közül, a 23 kategóriából az összesített, abszolút Top 10-es listában két meseíró is helyezést ért el.
Ők pedig: 4. Czirják Erika, és 6. Babos Eszter a Molly és Milo, a szeleburdi manók című mesekönyv sorozatával. De nem csigázunk fel senkit, elárulom, hogy Dóró Sándor költő vihette el az Etelka Díjat, vagyis az 581 szerző közül ő kapta idén a legtöbb szavazatot nem csak a kategóriájában, hanem az összesítésben is.
És hogy kinek köszönhető, hogy fellendült a hazai írói élet?
A díj alapítója M. Baranyai Anikó szintén író, az Imádom a könyveket oldal, a Dugonics András Irodalmi Díj és a Mogul Kiadó alapítója.
"Jómagam is írok, már tizenéves korom óta. Ez az egyik hobbim, ami mellett elköteleződtem. Szeretném, ha mások is írhatnának és az írói szakmát választhatnák. Hiszek a folyamatos fejlesztésben, mely a Mogul Kiadó esetében a szerzőink és a kéziratokon munkálkodó szakemberek együttes elégedettségét hivatott szolgálni. Hiszen mi mind az olvasóinkért vagyunk. Az olvasókért, akik lehetővé teszik, hogy az írásaink ne a fiókok mélyén porosodjanak. Könyveinkkel tudást, élményeket, álmokat és célokat adunk ajándékba, gazdagítva ezzel mindenkit, akik kezükbe veszik szerzőink remekműveit." - írja a Mogul Kiadó honlapján M. Baranyai Ankó.
Reméljük hamarosan egyre több olyan könyv jelenik meg, melyek címlapján megtaláljátok a Dugonics András Irodalmi Díj jelzést, illetve forgassátok, olvassátok a közönségszavazatos nyertesek műveit!
