2021. Október 18. estéje igazán izgalmasan telt a kortárs irodalmat kedvelők körében. Ugyanis ezen a napon került sor eredményhírdetésre 23 plusz 1 kategóriában a kortárs magyar irodalom írói között közönségszavazat alapján.

Június 30.ig lehetett jelölni kedvenc írókat, könyvük megjelölésével, és utána kezdődött a szavazási időszak.

De ki is az a Dugonics András? És miért épp október 18 az eredményhírdetés napja?

Dugonics András 1740. október 18.-án született, s az ő nevéhez kötik az első magyar nyelvű regény megírását. Így ez a nap ma már a magyar regény írás napja lett. 

Az Imádom a könyveket facebook oldal 2020-ban létrehozta a Dugonics András Irodalmi Díjat, melyet közönség szavazatok alapján ítélnek oda hazai kortárs magyar szerzőknek idén már 23 kategórában.

A szavazást, eredményhírdetést és köszönetnyílvánításokat megtekinthetik az olvasók hivatalos facebook oldalukon, a Dugonics András Irodalmi Díj oldalon. A plusz 1 díj pedig nem más, mint az un. Etelka díj, vagyis az abszolút első a kategóriák között. Idén 581 szerzőt jelöltek összesen a 23 kategóriára, vagyis rájuk lehetett szavazni az elmúlt hónapokban.

S mivel ez a blog a mesékkel foglalkozik, hát lássuk a Top 10 kortárs meseírokat.

1. Czirják Erika

2. Babos Eszter

3. Kőszegi Arbeiter Anita

4. Kozma Ani

5. Palencsár Ibolya

6. Bombicz Judit

7. Csete Dóra

8. Garay Zsuzsanna

9. Becz Dorottya

10. Farkas Nóra

fotó: Dugonics András Irodalmi Díj facebook oldal

Ami fantasztikus, hogy a mesekategóriából ketten is bekerültek az Etelka Díjra jelöltek Top10-es listájába, vagyis az 581 kortárs hazai szerző közül, a 23 kategóriából az összesített, abszolút Top 10-es listában két meseíró is helyezést ért el.

Ők pedig: 4. Czirják Erika, és 6. Babos Eszter a Molly és Milo, a szeleburdi manók című mesekönyv sorozatával. De nem csigázunk fel senkit, elárulom, hogy Dóró Sándor költő vihette el az Etelka Díjat, vagyis az 581 szerző közül ő kapta idén a legtöbb szavazatot nem csak a kategóriájában, hanem az összesítésben is.

És hogy kinek köszönhető, hogy fellendült a hazai írói élet?

A díj alapítója M. Baranyai Anikó szintén író, az Imádom a könyveket oldal, a Dugonics András Irodalmi Díj és a Mogul Kiadó alapítója.

fotó: Mogul Kiadó honlapja

"Jómagam is írok, már tizenéves korom óta. Ez az egyik hobbim, ami mellett elköteleződtem. Szeretném, ha mások is írhatnának és az írói szakmát választhatnák.
Hiszek a folyamatos fejlesztésben, mely a Mogul Kiadó esetében a szerzőink és a kéziratokon munkálkodó szakemberek együttes elégedettségét hivatott szolgálni. Hiszen mi mind az olvasóinkért vagyunk. Az olvasókért, akik lehetővé teszik, hogy az írásaink ne a fiókok mélyén porosodjanak.
Könyveinkkel tudást, élményeket, álmokat és célokat adunk ajándékba, gazdagítva ezzel mindenkit, akik kezükbe veszik szerzőink remekműveit." - írja a Mogul Kiadó honlapján M. Baranyai Ankó.

Reméljük hamarosan egyre több olyan könyv jelenik meg, melyek címlapján megtaláljátok a Dugonics András Irodalmi Díj jelzést, illetve forgassátok, olvassátok a közönségszavazatos nyertesek műveit!

Nemec Mariannal még a főiskolán kötöttünk életreszóló barátságot, így munkásságát, pályafutását régóta követem. 

Mindamellett, hogy két gyönyörű kisfiú édesanyjaként helytáll nap, mint nap, felnőttekhez szóló írásaival, előadásaival rengeteg elismerésre tett szert. Nem véletlenül!

Aki már egyszer beleolvasott valamelyik könyvébe, vagy esetleg annak egy egy részletét meghallgatta Mariann saját előadásában, annak a lelkében egy olyan kapu nyílt meg, mely várja, vággya a folytatást. Mariann lélekmeséket (is) ír.

Ahogy írtam, lélelkmeséket is, hiszen költői tevékenysége már egész fiatal korában teret hódított. Személyes kedvenc versem, az Igazán szeretni címet viseli. Szívhez szól. És oda legbelülre, ami a szíven is túlmutat. Jólesne még tovább fürdőzni írásaiban. Verseti a Főnix című kötetében olvashatóak, mely az első megjelent könyve volt.

Írásai és festményei összefonódnak, egy csodás univerzumba léphetünk általa. S minél többet nézzük festményeit, vagy olvassunk gondolatait, annál inkább rá kell jönnünk, hogy a saját univerzumunkat tárja fel, amit eddig valamiért nem voltunk képesek meglátni.

Fotó: Nemec Mariann

Festményei belső indítatásuak, saját bevallása szerint pedig akkor van kész egy kép, mikor már ő maga beleszeretett. Képes akár többször átfesteni egy egy munkáját, amíg ez az érzés el nem tölti. A szeretet érzése.

 Fotó: Nemec Mariann

Többször láttam dolgozni, s mintha kezét isteni gondviselés vezetné. Bevillanak érzések, színek, képek, formák, s nem is gondolná az ember, hogy mi lesz az elkezdett ecsetvonásokból. Nem másol. Nem fotókról fest. Nem realisztikus látásmódot követ. Belülről fakad nála minden.

 Fotó: Nemec Mariann

Színvilága, rendhagyó látásmódja megihlette Kálomista - Könczöl Alexandrát, a Nagea márka divattervezőjét is, és közösen létrehozták a Soulpainting ruhamárkát. Így Mariann festményei mindenki számára elérhetővé váltak, csodásan megtervezett ruhákra, díszpárnákra kerültek. 

 Kép forrása: Soulpainting 

 Néha elgondolkodom, hogy lehet valakiben ennyi kreatív energia, ennyi ötlet.

Jelenleg mindemellett a munkássága mellett a TeArt Művészeti és Spirituális Központ életének fellendítésén is munkálkodik, ahol összehozza a művészeket, alkotókat, írókat, festőket és persze a művészetet, irodalmat, verseket, festményeket és előadásokat kedvelő művészeket.

Aktuális eseményeit gyerekeknek itt és felnőtteknek itt találhatjátok.

Jön a vílágegyetem első online mítoszok csatája! Magyarországtól Delhin át Tokióig és Washingtonig mindenhonnan láthatóak és hallhatóak lesz!

Dátum: FEBRUÁR 26! (fb esemény)

És hogy mit jelent mindez?

Nyolc mesemondó, nyolc mítosz, egy Zoom, és négy jótékony cél!

Amíg a közönség egy értékes előadást kap, nyolc felejthetetlen mítoszt, nyolc mesemondó tolmácsolásában, addig egyben egy jótékony célt is támogat. 

Míg a Mítoszok témája "Bezárva", addig kinyílik egy ajtó, hogy segíthessék azokat, akik igazán rászorulnak, és szükségük van rá.

A mondás, hogy "Ha egy ajtó becsukódik, kinyílik egy másik" ebben a fantasztikus kezdeményezésben hatványozottan igaz.

(kép forrása: facebook)

A MythOff nemzetközi mesemondó rendezvénysorozat, mely a világ mitológiáit hozza el élőszóban, szórakoztató keretek között felnőtt közönségeknek. Nyolc mesélő, nyolc történet – a díjakat pedig a közönség szavazatai alapján osztjuk ki!

A mesemondók:

• Bumberák Maja
• Dala Dániel
• Gregus László
• Hajós Erika
• Nagy Enikő
• Stenszky Cecília
• Varga-Fogarasi Szilvia
• Zalka Csenge Virág

(kép forrása: internet)

A Mítoszok csatája felnőtteknek szóló mesemondó rendezvény. Zalka Csenge jóvoltából 2011 óta rendezik meg itthon, külföldön régebbre vezethető vissza ez az érdekes, itthon mégis kevésbé ismert színpadi műfaj. 

A mítoszokat párokban adják elő a mesemondók. Minden pároshoz tartozik mindig egy egy vicces kérdés, persze a mítoszokhoz kapcsolódóan, mégis a nézőt/hallgatót megérintő kérdések, mint pl. "Melyik rémséget fogadnád fel bébiszitternek? A vagy B mítosz szörnyetegét?" A néha meglepő és fordulatos válasz mindig a közönségtől érkezik.

A rendezvény online elérhető. 

HOGYAN VEHETSZ RÉSZT RAJTA?

1. Válassz egy szervezetet az alább található felsorolásból!
2. Utald át nekik a jegyed árát (legalább 1500 Ft-ot)
3. Töltsd ki a regisztrációs űrlapot: https://forms.gle/X1npfPBRSFspY9HPA
4. Küldd el Zalka Csengének az igazolást, hogy az adományt elküldted!
5. Vegyél részt az eseményen zoommal

Itt megtalálhatóak a támogatandó szervezetek. Mint például a Bagázs Közhasznú Egyesület: “Mi a BAGázsnál egy olyan társadalmban hiszünk, ahol mindenkinek lehetősége van arra, hogy elérje a céljait, ha tesz azok megvalósításáért. A telepeken élő romákat fejlesztjük annak érdekében, hogy képesek legyenek megfogalmazni és lépéseket tenni céljaik eléréséért. Emellett érzékenyítjük a többségi társadalom tagjait, hogy befogadóbbá és elfogadóbbá váljanak.” Vagy a Világszép Alapítvány, mely gyermekotthonokban élő gyermekeket támogat rendszeres mesemondással, nyári táborokkal, önkéntes mentorokkal, és sok más, inkluzív élménypedagógiai programmal.

A Tekergő Meseösvény Egyesület: "Mesemondó programok erdélyi szórvány magyar településeken.
Célunk, hogy rászoruló, erdélyi magyar szórvány településekre is el tudjuk vinni a
népmeséket, a magyar nyelvű mesemondást. Szeretnénk minél több rászoruló gyermeknek ingyenes részvételi lehetőséget biztosítani programjainkon és minél több magyar intézménybe eljutni, például óvodákba, iskolákba."

A Kántorjánosi központjában található Biztos Kezdet Gyerekház olyan kisgyermekes családokat segítő intézmény és közösségi hely, amely hozzájárul a szegénység újratermelődésének megakadályozásához

Regisztráljatok még ma, így két legyet üthettek egycsapásra. Egy izgalmas és szórakoztató, mégism tanulságos mítoszcsatát és egyben egy jótékony ügy támogatását.

Mesékkel, bábokkal sokat  tehetünk gyermekeink és családunk lelki egészségéért.

A korosztálynak megfelelően kiválasztott közös mesélésnél fontos, hogy mind a mesélő, mind a mesehallgató a mese bűvöletébe kerüljön. Vagyis, ha a szülő gondoltai teljesen máshol járnak, és automatikusan olvassa a betűket, szavakat, esetleg gyorsolvasást hajt végre, vagy épp ellenkezőleg, hangsúlyozás nélkül andalítóan lassúra veszi az olvasást, azzal épp attól fosztja meg a gyermeket, hogy megfelelően értelmezze, leképezze a saját számára.

Érdemes olyan mesét választani, melyet a szülő is szívesen olvas, akár sokadszor is. Ha az olvasó felnőtt mindig képes fókuszálni a történetre, megtapasztalhatja azt, hogy neki, felnőttnek milyen új üzenetet hordoz a választott mese egy újra olvasás alkalmával. Ugyanígy a gyermeknek is mindig újabb és újabb kapukat nyit meg, újabb és újabb témákat ért meg, jobban látja a logikai összefüggéseket.

Arról, hogy miért kéri a gyermek egymás után többször ugyanazt a mesét, ebben a cikkben olvashattok bővebben.

Mi köze ennek a lelki egészséghez?

Ha kellőképpen lelassulunk az közös meseolvasáshoz, akkor egy sokkal nyugodtabb lelki állapotba kerülünk.

Az összebújás, egymás karjába fonódás, testi érintés csökkenti a feszültséget, stresszt. Sokszor észre sem vesszük - főleg nagyobb gyermeknél - hogy milyen keveset öleljük, érintjük egymást. Ezek a mesealkalmak viszont pótolhatják ennek hiányát. Feltöltik a testet, lelket.

Ha beletesszük az értékes időt és sikerül tényleg lelassulnunk a gyermekünk ritmusához, hagyjuk, hogy kérdezzen, hogy megmutassa az illusztrációkat, ha nem sürgetjük, akkor a szívritmusunk csökken, egy sokkal nyugodtabb helyzetbe kerülünk, hiszen ezáltal csökken a vérnyomásunk is, viszont megnő a szerotonin szint, mely a jó közérzetért felelős. 

Így tehát elmondhatjuk, hogy immunrendszerünk erősítését, lelki egyensúlyunkat is szolgálja az a fajta csodás, varázslatos együttlét, mikor egy közös mesélésre összebújunk gyermekünkkel.

Ha pedig még a bábok is előkerülnek, és egy közös játék kerekedik a mesélésből, biztosak lehetünk benne, hogy sok emlékezetes vidám pillanatban lesz részünk. S azt már mindenki megtapasztalhatta, micsoda energetizáló, kreatív energiák szabadulnak fel egy - egy őszinte, örömteli nevetés által.

Egy igazán különleges programra hívnám fel az olvasók figyelmét!

Kicsit rendhagyó a maga módján, mégis szívet melengető kezdeményezés.

Babos Eszter bábos, író, előadóművész, Uresch Éva és Willmann Fábián, a wekerlei Másik Bolt vezetője összeállt, és egy különleges ötlettel rukkolt elő.

Eszter évek óta mesél felnőtteknek virágnyelven, szerelemről, párválasztásról, házasságról sok-sok humorral fűszerezve. A szerelem örök kérdésére a múlt hagyományaiban és elbeszéléseiben keresve a választ, rá kell jönnünk, a régi kor férfi és fehérnépének humora, érzésvilága semmiben nem különbözött a mai kor emberétől.

Hallgatva ezeket a meséket kedvünk támad felidézni a fiatalkori szárnypróbálgatásokat, avagy elmélyülni a jelenlegi kapcsolatban.

A Bálint Napi Huncutságok csomagban most Eszter Borba fojtott mesék című előadásából négy különlegesen kedvenc mesét választott, melyek a szerelem ünnepén igazán önfeledt szórakozást, felejthetetlen közös élményt nyújtanak a pároknak.

A 30 perces előadás online lesz elérhető, így most azok is részesei lehetnek, akik eddig a gyerekek mellől nem tudtak elszakadni, hogy ellátogassanak ezekre az előadásokra.

Ezt a műsort méltón egészíti ki a Huncutka (édes fehér bor) A Másik Bolt-ból, és Uresch Éva szívvel - lélekkel megrajzolt mézeskalácsai.

Így egyben csábító, hucut, édes, mézes csomag várja a szerelmes párokat február 14-én, Valentin Napján.

Rendelnés leadására február 13-áig van lehetőség a baboseszter4@gmail.com email címen.

A csomag ára 5000.-

Budapesten bizonyos kerületekben ingyenes a kiszállítás! Részletekről érdeklődni szintén a fenti email címen lehet.

Aki még nem foglalta le ezt a felejthetetlen élményt, tegye meg minél előbb, hiszen a mese nemcsak a gyerekeké.

Idén ősszel ünnepli 10. évfordulóját a Babos Bábos Társulat!

Nem szokványos, hogy egy bábos társulat ilyen hosszú időt megél, de Esztert és Brigit nem csak a közös munka, érdeklődés, hanem szoros barátság is összeköti. Az elmúlt 10 év tartalmasan, fordulatosan, élménydúsan telt. (A cikk végén a társulat facebook játékán feltett kvíz kérdésekre megtalálhatjátok a válaszokat.)

Forgattak bábfilmet, felléptek Kapolcson, bejárták Magyarországot Keletről Nyugatra, Északról Délre, szerveztek két bábos meseutat is, Székesfehérváron és Mosonmagyaróváron immár 5 éve havonta visszatérő vendégelőadók baba-bábszínházzal.

Babos Eszter a felnőtteket székely pajzán mese estekkel szórakoztatja, melynek kiinduló helyszíne a Wekerle Telepen található Másik Bolt. Azóta is itt fordul meg a leggyakrabban. Fábival, a bolt vezetőjével való barátságának köszönhetően, egy kis fényképes kiállítás is megtekinthető lesz A másik Boltban szeptembertől.

Az évforduló alkalmából egész évben sok játékkal, rendezvénnyel kedveskednek a gyerekeknek, óvodáknak, intézményeknek.

A nyitó rendezvényük szeptember 7.-én, a Wekerlei Kultúrház és Könyvtárban kerül megrendezésre 16.00. órai kezdettel. A visszaemlékezéseken, beszélgetésen kívül készülnek  egy rövid kis performansszal, Klajkó Szandra énekesnő Egyszer volt... című dala is felcsendül, és bábkiállítás is várja az oda látogatókat.

Ha még nem válaszoltatok a társulat facebook oldalán feltett kérdéseire, gyorsan tegyétek meg. Írjátok be az fb. oldalukon a #báboskvíz szót, és játszatok!

Ha nem tudnátok a válaszokat, íme egy kis segítség:

1. Hány éve jött létre a Babos Bábos Társulat? - 10 éve játszik együtt Babos Eszter és Biró Brigitta
2. Az elmúlt 10 évben hány vendégelőadóval dolgoztak együtt? - 4
3. Mi a címe a 2011-ben a Babos Bábos Társulattal forgatott bábjátékfilm sorozatnak? - Lelkes- Mérő Család
4. Mivel ünnepli közösen születésnapját a társulat? (segítség: védjegyes baba-mama foglalkozás) - Bábos Mesekuckó
5. Melyik darabbal léptek fel Kapolcson? - Molly és Milo, (vagy: Északi manók...

Jó játékot! Ünnepeljetek a Babos Bábos Társulattal!

Sokan kérdezik tőlem egy egy székely pajzán meseest után, hogy miért kezdtem el felnőtteknek is mesélni?

A válasz egyszerűnek tűnek, mégis hosszú út vezetett el idáig.

Eleinte én is, mint mindeni gyerekeknek meséltem. Pedig a mesék eredetileg a felnőtteknek születtek.

Kép forrása: pixabay.com

Nem volt film, rádió, hanem az élet írta a történeteket, amiket aztán a jó mesélő néha kiszínezett.

Régen ösztönösen tudták, hogy mi mindenre jó a mese:

• választ ad a felmerülő kérdésekre
• neveltek, tanítottak vele
• gyógyították a szívet, lelket
• a minket körülvevő mindenség megtanítására használták
• erőt adtak vele a gyenge napokon
• és gyengédséget az erőseken
• megnevettetek és megtréfáltak általa
• elaltattak és ébresztettek vele
• probléma helyzeteket oldottak meg vele
• felkészítettek az emberi fejlődés állomásaira
• megerősítették a hitet, hogy a jó győzedelmeskedik a rossz felett
• kitartásra neveltek általa
• értékeket közvetítettek

... és még napestig sorolohatnánk.

Kép forrása:pixabay.com

Aztán jött a némafilm, a hangosfilm, a rádió, illetve a manapság könnyen elérhető videóletöltő programok. Mondhatnánk, hogy ez mind helyettesíti a mesét. De egy dolgot nem tud nyújtani, a közösségi élményt. Azt a tanulságot, amit mások reakcióiból levonunk. Azt a fajta szeretet energiát, amit az nyújt, mikor látjuk a szeretteinket, vagy a többi embert önfeledten mosolyogni. Mikor a látjuk a többiek szemében, hogy a saját filmüket nézik. Nem nyújtják azt a teremtő erőt, amit az élő mese nyújt.

Fotó: Nagy Gábor Zsolt (Babos Eszter mesélés közben)

Középiskolás koromban kezdtem el székely népmeséket mesélni, tanulni. Az első, Kóka Rozália gyűjtéséből A pletykás asszony című mese volt, mellyel több versenyt is megnyertem. Ezt követte több mese is, majd mikor a gyermekeim nagyobbacskák lettek, újra előkerültek. Nem csak a családban, hanem baráti társaságban is. S mikor a gyerekek lefeküdtek, akkor jöttek elő a felnőtteknek szóló pajzán népmesék.
Mindannyian szeretünk meséket hallgatni. Ezek pedig nem is mesék, inkább humorral tűzdelt, őszinte élettörténetek. “Virág nyelven” jut el a hallgatóhoz, mégis mindenki tudja miről is szólnak. S ha mégis fültanúvá válik egy kisebbecske gyermek, hát annak sem kell befogni a fülét. Csak talán másra gondol a történeteket hallva.

Pontosan emlékszem a kezdetekre. Egy éves volt a harmadik fiam, mikor már erősen gondolkodtam a Bábos Mesekuckó elindításán. Tele voltam tervekkel, ötletekkel, kreativitással.

A három fiamnak rengeteget báboztam otthon. Először csak nekik, aztán átjöttek a barátok, rokonok, szomszédok. Híre ment az otthoni bábjátékoknak. Majd eljött az idő, mikor a közeli játszótéren is báboztam a gyerekeknek.

Több szülő megkérdezte, hogy megtalálható vagyok e szervezett keretek között. Ez volt az első olyan visszajelzés, mely elgondolkodtatott. Aztán áthívtak a barátok szülinapi zsúrjára is, hogy meséljek, bábozzak. Ez is megerősített abban, hogy jó úton haladok.

Majd egy hirtelen vezérelt ötlettől fogva felkerestem a Wekerlei Kultúrházat a foglalkozás ötletemmel. A nevem sok szójátékra adott lehetőséget: Babos - Bábos - Babás... és mint a rómaiatkól tudjuk "nomen est omen", azaz a név kötelez...így lett a foglalkozás neve akkor még Babás Bábos Mesekuckó

De kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Beadtam az ötlet javaslatomat a gyermekházba, és vártam. Nem azzal a  napról napra izgulóssal, hanem azzal a nyugodt típusú várakozással.

Eljött a nyár. Végre volt a férjemmel egy szabad esténk, gyerekekre a nagyszülők vigyáztak, így elmentünk a Skanzenbe egy késő esti Szent Iván éji rendezvényre. A sok program között természetesen jósnő is volt. Sorban álltak az emberek, és szinte mindenkinek volt kérdése, amire kártyákból kaptak választ.

Kíváncsivá váltam, így én is beálltam a sorba. Mikor sorra kerültem, elhangzott a kérdés, hogy mire vagyok kíváncsi. Én őszintén elmondtam, hogy jelenleg nincs kérdésem, pusztán kíváncsi vagyok. Úgy érzem minden rendben van körülöttem. Ennek ellenére biztatott, húzzak három kártyát és ő elmondja amit lát. Így  hát belevágtam.

Mosolyogva hallgattam amit kiolvasott a kártyákból, ugyanis gyermekáldást jósolt. Mosolyogtam, hiszen tudtam, ez tévedés, mert épp egy éve született meg a harmadik fiam, és biztosan tudom, hogy nincs útban a negyedik. (Persze rá három évre megszületett ő is).

Ekkor viszont a szemembe nézett, és azt mondta, ez a kártya nem csak a gyermekáldást jelenti, hanem a kreativitást, az újjászületést. Hogy létrehozok valamit, ami a gyerekekkel kapcsolatos, és kreatív energiákat mozgósít tele inspiráló ötletekkel. Bármi legyen is az, sikerre van ítélve.

Ekkor eszembe se jutott a bábos mesekuckó, csak a felejthetetlen kellemes érzés, hogy bármi is történjen, az jó lesz. Késő éjszaka értünk haza.

Másnap pedig felhívtak a gyermekháztól, hogy nagyon örülnének, ha szeptembertől elkezdeném a Bábos Mesekuckó baba-mama foglalkozást. Abban a pillanatban összeállt a kép. És bíztam benne, hogy sikeres lesz.

Idén ősszel 10 évesek vagyunk. Mára már védjegyes baba mama foglalkozás, franchise jelleggel országszerte megtalálható. Évente több foglalkozásvezetői képzéssel, remek csapattal.

10 év... van mit végig gondolni...

Szerencsés vagyok, mert a hobbim a munkám lett és a munkám a hobbim.

Egy esős, borongós délután, mikor elmaradtak az edzések, elővettem egy óriási papírt és a színes ceruzákat.

Hívtam a gyerekeket, hogy rajzoljunk közösen. Nem aratott nagy sikert az indítvány, főleg a nagyobbaknál.

Akkor támadt egy ötletem. Megkértem a legkisebb fiamat, vegye le a zokniját, és rajzolja körbe a lábát. Persze én is csatlakoztam. Ez már izgalmasnak hangzott és a nagyobbak is körénk gyűltek. Aztán a tenyerünket is körbe rajzoltuk, terv nélkül. Hamarosan a nagymama is becsatlakozott, és már három tappancs nyomunk is volt.

És most rajzoljunk valamit belőlük! Ki mit lát bennük? - vetettem fel a kérdést.

Ez volt az a pont, ahol a kiskamaszok is becsatlakoztak, és csak úgy sziporkáztak.

Hamarosan több mint húsz, talán harminc láb és kéznyom várta, hogy új életet kezdjen, akár tűz, medve, kutya, sárkány, vagy alma képében... és csak a papír határai vetettek véget a határtalan ötletelésnek.

Íme az eredmény.

Talán egy kis ötletindítónak megteszi.

Elő a papírokat és ceruzákat! Bohókás rajzolásra fel!

Annyira utálom már, hogy mikor hazajönnek a kamasz fiaim, az első kérdésük "Mit lehet enni?" után bevonulnak a szobájukba, és a telefonjukat, vagy a tévét, X-Box-ot nyomkodják.

Sok mindent elolvastam, a problémával szinte minden szülő, tanár, felnőtt szembesül, de megoldást még soha senki nem mondott. Ha panaszkodni mersz, rögtön támadnak, minek vedted/adtad neki? És mi van, ha nem te vetted / adtad neki?! Ezt senki nem tudhatja. Arról sem tudnak, hogy az iskolásoknak, már a felső tagozatban kell. Igen, jól olvassátok, nem ajánlott, hanem kell! Ekkor azzal jönnek megoldások helyett, hogy vidd át máshová. Szervezz át mindent, akár az egész életed. Tényleg ez lenne a megoldás?? Nem hiszem. Aztán jön a másik válasz. Vedd el tőlük! És elveszed. Aztán hallgatod, ahogy percről percre kérik. Kitartassz, majd megszokják. Aztán hallgatod, ahogy előhúzzák a "bezzeg a többiek anyukája" kártyát. Ez legalább annyira övön aluli, és hazug, amilyen anno a "bezzeg Pistike" ütőkártya volt.

Délután hatra már félhalott állapotban idegesen készíted a vacsorát, hiszen addig szívták már a véred, hogy az ellenállás megtörni látszik. Persze még érvelsz egyet, kettőt, de ők jobban bírják. Fél hétre egyáltalán nem érted, hogy miért is magyarázkodsz három kamasznak, aztán felvillan egy cikk, melyben olvastad, hogy a jó szülő mindent elmagyaráz. Itt látod be, hogy inkább nem leszel jó szülő, mert minden nap magyarázol, tök fölöslegesen. Egyszerűbb a jól bevált "Csak!" és már készülsz a sosem értett "mert én vagyok az anyád!" válaszra. Ennek legalább annyi értelme van, mint a több órás érvelésnek. Aztán hazajön a negyedik kamasz is, aki közli, hogy a lecke a telefonján van. Ez az a pont, ahol buktad a csatát. De nem mondod ki. Hiszen te is tudod, hogy tényleg a telefonján van a szükséges aplikáció.

A másik három a jó fiút játszva halkan elszivárog, ekkor mégis felcsillan a remény, hogy talán igen, sikerült, nyertem, és újra tudsz mosolyogni. Bár legbelül tudod, hogy a "leckeírást" nézik, és azt is tudod, hogy ha ekkora a nézősereg, akkor valószínű nem is a leckét nézik. Erőd egy újabb harcra már nincs, így úgy teszel, mintha nem is tudnál az egészről. Az önmagadnak való hazugság átmenetileg megnyugtat, és az, hogy már öt perce békén hagynak. Nem lenne gond, ha társasozni akarnának, vagy beszélgetni, esetleg segíteni a vacsi készítésében... vagy bármi, amit régen akár utáltál is. Csak gépezni ne akarjanak.

Elkészíted a vacsit, hívod őket, még mindig úgy teszel, mintha nem tudnál semmiről se. A vacsora viszonylag békésen telik, és tudod, hogy jön a kegyelemdöfés: "Ha nekünk nem lehetett játszani, akkor neki (a negyediknek, aki "leckét" írt) miért lehetett? "

És még megpróbálsz válaszolni, leszidni, hogy neki se lehetett... de a csata eldőlt. Az este ismét fárasztó, idegeskedésbe torkollik.Még az is lehet, hogy ők jó ügyvédként, te pedig objektív bíróként kezelted a helyzetet, és hagytad, hogy rávilágítsanak arra, hogy egész délután nem is "elektronizáltak", így végül kimondod, amit nem akartál: "Mindenkinek van fél órája!" És már utálod magad, mert tudod, hogy a fél óra nem fél óra, hogy a befejezés után ismét indul egy újabb csata, "de épp egy csata közepén vagyok, itt nem tudom elmenteni" vagy "épp mentem, még pár perc".

Lefekvéskor aztán két dolog jut eszedbe: Nem érdekel, hadd csinálják, végül is ez a jövő. Hiszen mindenhol erről írnak. Hja.. hogy vannak problémák, ezt igazán nem értheted, mert más generiáció vagy. Mi van, ha tényleg jóra használják. Felsejlik egy videó  melyben a diákok elmondják, hogy mikor telefonoznak, akkor ők igazából olvasnak, tanulnak, kapcsolatokat tartanak... és te halkan sírni kezdessz, mert tudod, hogy ez nem igaz. Mert játszanak, és vicces videókat néznek, olyanokon nevetnek, amin a nevelési értékrended szerint nem kéne... és akkor eszedbe jut a másik véglet. Elhatározod, hogy másnap, mire hazaérnek, mindent összetörsz egy kalapáccsal. Látod magad előtt, ahogy széttörik a tévé, a telefonok szilánkjai repkednek, az X-box-ból könyörögve szólnak ki a szuperképességű értelmetlen nevű hősök, de te nem kíméled őket. A laptop billentyűit egyenként szeded ki. Képzeletben egy farmra költözöl velük. Aztán végre elalszol.

A megoldás még várat magára. Sok elképzelés kering minden szülő agyában. És hiszem, hogy egyszer megleljük az arany középutat. Addig pedig ne engedjük át az irányítást! Ők az erősebbek, de mi vagyunk a tapasztaltabbak. Állítsunk fel következetesen betartandó szabályokat, húzzunk határokat. Jutalmazzunk, úgyis kell nekik a zsebpénz. És vonjuk meg, ha nem működik együtt. Legyen erőnk elviselni, ha kiabál, ha unatkozik, ha látványosan ellenáll. És készítsünk egy vállalható tervet. Főleg, ha több gyerek is van egy családban.